Ruder Jana: Tíz év ( harmadik rész)

Az óévet elbúcsúztatták az emberek nagy csinnadrattával, tűzijátékkal, zenével, ahogyan régóta szokás. Pezsgős üvegek garmadája ürült ki eze... Tovább olvasom »

Ruder Jana: Tíz év ( második rész )

Az alföldi kisvárosra, mintha porcukrot hintettek volna! A gyerekek még ennek is nagyon örültek, bár hóembert nem lehetett belőle készíteni,... Tovább olvasom »

Ruder Jana: Tíz év ( első rész)

Előzmény:  Cseresznyefavirágok novella.  Az est még alig telepedett a házakra, villódzó fényeknek garmadája árulkodott arról, hogy december ... Tovább olvasom »

Ruder Jana: Napraforgó lettem

Abroncsba szorított könnyeim utat nem találtak, megfojtott örömeim némán kiabáltak. Az elszigetelt vágyak már senkitől sem féltek, alagútnak... Tovább olvasom »

Ruder Jana: Üzenem...

Azoknak üzenem, akik megbántottak. Akiket egykor megsimogattam, s mára már a hátukat sem látom, eltűntek, hogy nekem fájjon. Nem fáj. Üzenem... Tovább olvasom »

Ruder Jana: Ciklámen

  Tegnap az óvodában, egy kisgyerek átadott nekem egy csokor hóvirágot. Azt mesélte, hogy a testvérével szedték…. Suttogva köszöntem meg, ma... Tovább olvasom »

Ruder Jana: Álmomban

Anyám csipkét horgolt fehér pólya szélére ölében gyermeket ringatott – dúdolt egy dalt, zörgő avarra  lépve árnyalatokról álmodott… Apám sze... Tovább olvasom »

Ruder Jana: Mindig...

Mindig, amíg a sorsod útján jársz le nem vetett hegekkel teszed. Eléd görgetett rögöket átmászod s amit lehetetlennek hittél, elérheted. Min... Tovább olvasom »

Ruder Jana: Madáretetés

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kicsi falu. Abban a faluban, mindenkinek nagyon szép háza volt.  Az emberek nagyon adtak arra, hogy... Tovább olvasom »

Ruder Jana: Mintha...

Ma fényes a szél ködkergető dalt penget a réten - diófára vetül egy árnyék, mintha ott állnék éppen... A tél ízületes lábán fekélyesedik a j... Tovább olvasom »

Ruder Jana: Szeretem én...

Szeretem én a gyönyörű fákat,  a törzsből magasra nyújtózó ágat s ahogyan rajtuk szelíden ezernyi zöld levél megpihen… Szeretem a karcsú fen... Tovább olvasom »

Ruder Jana: Sárga ruhában…

Ma is korán ébredt. Évek óta így van ez, megelőzi a felkelő napot. Ilyenkor belelép a papucsába, felteszi a kotyogót a tűzhelyre, aztán az a... Tovább olvasom »

Ruder Jana: Brekkila

Nem is olyan régen történt, hogy a Nap igen nagy erővel szórta a sugarakat. A felhők messze jártak, valahol az óceánok felett, így aztán het... Tovább olvasom »

Ruder Jana: Cseresznyefavirágok

Az Esti Szivárvány főszerkesztője magához hívatta a fiatal újságírónőt. Bár a nő nagyon modern szelleműnek tartotta magát még az öltözködésé... Tovább olvasom »

Ruder Jana: Flóra, a csillaglány

  Valamikor régen, amikor még nagyon kevés ember élt a földön, a Teremtő, úgy rendelkezett, hogy azok az emberek, akik egész életükben sok j... Tovább olvasom »

Ruder Jana: Kockás

apró ruhámon nincs se csipke se fodor kis virág vagyok egy a sok közül ki fejét, bár lehajtja fényről álmodik 2016. 02. Tovább olvasom »

Ruder Jana: Haikuk

Semmi sem kell úgy Mint a békegalambok Szárnysuhogása *      * Adventi fények Melegítik a lelket Rideg estéken… *        * Azt, ami úgy fáj ... Tovább olvasom »

Ruder Jana: Egyedül

Gizi néni, csak ült az asztalnál, és nézett ki az ablakon.A regény, amit olvasott, nem tudta olyan nagyon lekötni a figyelmét. A tekintete a... Tovább olvasom »

Ruder Jana: Fagyott

Fagyott fűszálak között, gyöngyöket keres a felkelő nap... 2017.11. 28. Tovább olvasom »

Ruder Jana: Pünkösdi harangszó (Valóságon alapul, de zömmel fikció. )

  Amikor a településre költöztem a hivatásom miatt, Józsit úgy ismertem meg, mint boldog embert.       A falubeliek aztán elmesélték, hogy J... Tovább olvasom »