Tóth Sarolta: Eltorzult a világ

Kézzel járunk, lábbal fogunk, szőr a fogunk, csont a hajunk. A szőnyeget kiderítjük, a titkokat leterítjük. Ha éjjel van, süt a Nap,... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Módszer

Mi adhat tekintélyt?                                  Zúdul reánk az álhír,                      nyomják újra, és ismét. Majd csak be... Tovább olvasom »

Bige Szabolcs: Laci barátom esete a túrabakanccsal

Laci barátommal egy osztályba jártunk, és egy utcában lakunk. Egész nyáron, a Körös parton tekeregtünk, hitványkodtunk, de arra ügyel... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Mi a természetes?

Mottó: “Nem a halál az, amitől az embernek félnie kellene, hanem az, hogy soha nem kezd el élni.       (Marcus Aurelius) Heuréka! ... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Bűvölet

Csillagtalan, fekete éj, egyedül sétálsz, félj! Sűrű bokrokban lapulnak, gonosz kéjencek támadnak. Szemedbe villan lámpájuk, kezükb... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Az út végén

Szerettem volna tovább menni, de elfogyott az út, szerettem volna visszatérni, de bezárták a kaput. Fáradt vándorként vánszorogva p... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Múlás

Együtt öregszünk - itt fáj, ott is fáj. Bőröd megereszkedik, fogaid is merre már... Szemed lát, amit lát - együtt öregszünk hát. ... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Összegző

Ki-kihagyunk, felejtünk –  szűkül kis világunk. Ki volt ez, és ki az? Kik szerettek, s kik nem? Elszállt a sok évünk, el, a becses ... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Boldogság és öröm kapcsolata.

"..boldog, aki nem örül" - írta Ady A Patyolat üzenete című versében. Különös, ellentmondásos gondolat. Úgy gondoljuk, a ... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Zörög

zörög a haraszt fújja valami pletyka levegőben száll Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Különös

Gondolok-érzek, érzek-gondolok. Ellentmondások, szavak. Igazak-hamisak, hamisak-igazak, hidegek-jegesek, megfagynak. Olvadnak-... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Számvetés

Van-e még örömöd? A jelenhez tartozol? Hatnak érzékeid? Hiszel az érdekeknek? Démonos élveid csakis tőled függenek. A kép brazil... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Gólyamese

Engem nem a gólya hozott, anyám, apám játszott sokat. A játék komolyra váltott, így lett anyám asszony, áldott. Ő ezt tehernek érezt... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Várok rád

Hajó hintázik hullámzó habokon, végtelen nyugalom szélcsendes napokon. Némán nézem az ablakon át néptelen utcák sorát. Várok rád... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Töprengés

Tán egykedvű volnál? Nem engeded magadra a világ gondját, baját? Elzárkózó életed nem éppen jókat diktál. Nincs vágyad, lemaradsz. ... Tovább olvasom »

Bige Szabolcs: Manócska panasza

Ez a szürke macska, a Mia, állandóan barátkozni akar velem, de én nem vonzódom hozzá. Igaz máshoz sem. Az emberek érdekelnek, de észr... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Volt, van, lesz

Mi volt? Ezernyi emlék, amiből lett a jelen. Mi van? Enyhe büszkeség, ezt is mérsékelhetem.                                          ... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Égi bújócska

Nap és a Hold fény-barátok éjjel-nappal bújócskáznak. Felhők mögé elrejtőznek, felhők széllel kergetőznek. Hold megtalálja a Napot, ... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: A tudományok

Korunkban a tudományok túlszárnyaló kutatások. Keresik a legnagyobbat,  keresik a legkisebbet, keresik a leggyorsabbat, tökéletes r... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Mi legyen?

Vágy ösztökél megint – elvetnéd a megszokást. Kilépni, elhagyni a komfortzónád? Ne légy ily oktondi – tágítsd ki inkább! A kép a... Tovább olvasom »