Mikor először láttalak Fénykoszorú volt hajadba fonva És mosolyodban ott volt a meghívás Ami csak egyszer van És amiér... Tovább olvasom »
Mikor először láttalak Fénykoszorú volt hajadba fonva És mosolyodban ott volt a meghívás Ami csak egyszer van És amiér... Tovább olvasom »
fonák egyenessel ütöd el időnk mintha a labda vérgolyó volna mintha a pálya Szodoma és Gomorra volna ahol égő fáklyaként... Tovább olvasom »
Elmondhatod-e mindenkinek, hogy a napos oldalt keresve csak ámítást találtál magadban is? Hogy a nagy útra kölcsönkapott k... Tovább olvasom »
S.O.S . ha unatkozol csiki-csukival agy- és ágytornákkal bármikor frissítheted magad ha költő vagy szivárvány ívén akár a Holdig... Tovább olvasom »
hol zsarnokság van ott zsarnokság van nemcsak a rejtett kamerák szenvtelen tekintetében nemcsak a lehallgató... Tovább olvasom »
Valamikor Zöldebb volt a fű És a fény is fénylőbb De most Árny esik árnyra És egyre feketébb Az éhezők És gyilkoso... Tovább olvasom »
A sorsszabó a változás megszállottja. Ontja leveleit. Amit a fiúk csinálnak: szar. Ez az első pont. A hiteleket min... Tovább olvasom »
Parafrázis Ady Endre: Nekünk Mohács kell c. versére Árbochoz kötözve Hallgatjuk, Százfelé-húzó szívvel Hallgatjuk, Ami... Tovább olvasom »
Fakó az arcunk Most is gyászolunk Tudjuk Világunkat Mindig is Halál és kín uralta De nem értjük A kegyetlen bosszúvágy Miért állt két lábr... Tovább olvasom »
Amíg megtámaszt a múlt És az életfolyó partján Elveszett mesék Hús-vér városok Kristálypalotái után Vágyakozunk: Vagyunk - De a virtuális va... Tovább olvasom »
(JAMES DICKEY SLEEPING OUT AT EASTER c. versének margójára) Már nem libben toll A fenyő sudarából, Elfeledve a királysír, Mindaz, mi fé... Tovább olvasom »
A sűrűsödő csendnek Furcsa ritmusa volt Illatába fogott Bekerített Életet ígért Tudtuk Majd minden elmúlik Tudtuk Fájni fog Mé... Tovább olvasom »
Mindig ott áll A tükör előtt Saját maga mellett S állig begombolt Meztelenségbe öltözik Akarja hogy A szavak szoknyája Ne álljon meg Térde f... Tovább olvasom »
Denise Levertov Dal Istárhoz c. verséhez1 Vágy sötétjében Torkunkban röfög A hold Majomkenyérfák árnyaiba kapaszkodó Harmincfokos Szeptem... Tovább olvasom »
A hülye is látja Hogy megrendült az utókor És kiismerhetetlen tájakon bolyong Az egyszerű lélek Ha csók után nyúl És a tükörben A valósá... Tovább olvasom »
Felhők zuhannak szélvédőnkre Ablaktörlőink Kétségbeesetten küszködnek Homályban Vissza nem térő tavaszért nyárért Előzünk De az utak beleo... Tovább olvasom »
Tábornok mérlegel Tara… brutto… netto Aztán A kérdésre Hogy lehet-e a veszteség Néhány millióval több A háttérből valaki közbevág... Tovább olvasom »
A túlérett nyár legtöbbször szétesik De ez még nem Ez rátarti Szétmálló vers-sámlin áll Mankóval is égre tör Valamikor ifjú volt ha vetkez... Tovább olvasom »
A házasságok többnyire még Teljes díszben köttetnek De pompájuk Már nem a mirtuszkoszorús tisztaság Nem is az irigylésre méltó Vagyoni helyz... Tovább olvasom »
Amikor szóltam, akkor nem kellett volna És akihez szóltam, Ahhoz nem kellett volna, Hisz egy tábornok Ha háborút akar Tudja, a szándék: para... Tovább olvasom »