Tekintetem kisiklik válladon.
Már nem hallgathatom el
a torlaszok félbetört ragyogását.
Pillantások kereszttűzében
az elragadtatás sebhelyeit.
Túlhordott álmok hintajátékát
a káprázat csipkerojtjain.
Az üres reggelek feszes villámhúrjait.
Ma minden fénytörés feloldoz,
minden utcakő tehozzád taszít.
Minden szó ártatlan,
és súlyos mint a visszahullt kavics.
Next
This is the most recent post.
Régebbi bejegyzésRelated Post
László Mészáros: Egy lépésKezem kezedben, játssz ma így,fessük arcomra álmaid!Színezzük egész a csodáig,hajamtól egész a boká
Riba Ildikó: Mámorosmámoros szél kavarajkamon zavarhajam csupa csatakfehér fagybanreszketek magamjégszelet szakadvágja
Ruder Jana: Mindig...Mindig, amíg a sorsod útján járszle nem vetett hegekkel teszed.Eléd görgetett rögöket átmászods ami
Riba Ildikó: Falakelválasztanak és összetartanakmegóvnak és eltakarnakfájdalmakat altatjákboldogságot oltalmazz
László Mészáros: Borostyán Az éjszaka végső tánclépései ezek,lúdbőrös csillagain már könnyű pára,fel-felpislogó tócsáin
László Mészáros: NézlekNézlek,mosolyod kibontja álmom:Szelíd mennydörgés a szívütés,a kísértés tüskéinkioltott madárfénybő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése
Click to see the code!
To insert emoticon you must added at least one space before the code.