Tekintetem kisiklik válladon.
Már nem hallgathatom el
a torlaszok félbetört ragyogását.
Pillantások kereszttűzében
az elragadtatás sebhelyeit.
Túlhordott álmok hintajátékát
a káprázat csipkerojtjain.
Az üres reggelek feszes villámhúrjait.
Ma minden fénytörés feloldoz,
minden utcakő tehozzád taszít.
Minden szó ártatlan,
és súlyos mint a visszahullt kavics.
Related Post
László Mészáros: SziromhasadásCsak a tenyered akartam érezni!Nem a bordáimon, nem is az arcomon,csak test-meleg kabátom hideg gom
László Mészáros: FéltelekMagamba rejtve is téged féltelek,nem kell túléljem, és nem kell értened.Talán a képzelet játszik cs
Riba Ildikó: Mámorosmámoros szél kavarajkamon zavarhajam csupa csatakfehér fagybanreszketek magamjégszelet szakadvágja
Mátay Melinda Mária: Az első gyermek (átirat) Redvás alagsorban hánynád
Mátay Melinda Mária : Álmomban hétszínkékHétszínkék csodaszőrű kuvasztsimogattam.Az övé volt.Előttem járt.Megmutatta asoha nem lát
Mátay Melinda Mária: Mérvadókompetens Sok mindenbe beleér a kezem… Mondhatni benne van. Ühüm – A
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése