Tomor Gábor: Utcaművész



Képzelthez igazodás,       
bűvös létre vágyva –     
ez az ő szabadsága.       
Szívét-lelkét önzetlen       
viszi az utcára –             
álmát elénk ki is tárja. 
   
                             
Illusztráció: az utcáról egy különleges alkotás     


5 megjegyzés :

  1. Ezt az önzetlenséget nem mindig díjazzák. Pedig jobb, mint a romos falakat nézegetni. Sokszor valóban igazi műalkotás van a falakon :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Frappáns művekkel ékíteni a csúfságukkal feltűnő házfalakat - mindenképpen jó tett. - Ha az önzetlenséget amúgy nem mindig, de hozzászólásodat díjazom, kedves Ildi! :)

      Törlés
  2. Ezt az önzetlenséget én nem díjazom, mindent a maga helyén szeretek látni.
    Talán mert a múlt századhoz tartozom, a falak is öregszenek velem, ha romos, hát hadd legyen az. A hatalmas plakátok sem szólítanak meg. a versed viszont igen.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Értelek, Sarolta, te ragaszkodsz az élet hozta elváltozásokhoz is. Bizony, igaz, az idősödő arc is lehet tanulságos, sőt, szép látvány - de ehhez tudnunk kell megfelelően élni, s így szépen megöregedni. :d - Köszönöm hozzászólásodat! :)

      Törlés
    2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés