Riba Ildikó: Távolság
Related Post
Riba Ildikó: Csokorgyönyörű csokorhalott virág, leszedted:jövő gyilkosa
Mátay Melinda Mária: Az első gyermek (átirat) Redvás alagsorban hánynád
Riba Ildikó: Síró falevélnéma üzenetsíró falevélel nem mondottszavaidat elvittea szomorú szélforgatja néhalomhán lomposanmás
Riba Ildikó: GyöngysoromBoldogságunk morzsáitgyengéd kezekkel színek szerint sorba válogatom.Selyem szálra s
Riba Ildikó: Madaraktéli szélben ringatózóerdő fái zúgnakvándorló madarakszenvedő sóhajánfagyos fészekmagányra váltsíró
Riba Ildikó: Semmiszemtelen kalászmagasan tartja fejétsemmit érő lét
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
Fényévnyi távolság, igen, ami elválasztja az embert egykori képzelgéseitől, a Földünkön túli csillagvilág vagy akár egyes földlakók jobb megismerésétől. Minél korosabbá válunk, annál okosabb e felismerésig eljutni. Három sorban igazán lényegeset mondtál, kedves Ildi.
VálaszTörlésKöszönöm, Gábor ! Idővel rájövünk, hogy csak ráaggattunk bizonyos dolgokat másokra, szinte túlidealizálunk dolgokat, embereket.
VálaszTörlésTűnődtem válaszodon: lehet-e túlidealizálnunk bárkit és bármit. Persze, tudom, hogy lehet, de mégis... Legtöbbször csak az van, hogy olyan benyomás ér, amire azonnal egyfajta választ gondolunk, holott... Holott, ahogy válaszodból is kiderül, esendő emberekkel, tőlünk függetlenül működő dolgokkal találkoztunk... Persze, emlékezhetünk arra, hogy volt mindaz a viszonyulás, ami elfogott bennünket.
TörlésClick to see the code!
To insert emoticon you must added at least one space before the code.