„De ami volt, az nem jön vissza többé soha. Az idő egyirányú utca.” Megcirógatnám pedig a múltat, fényesíteném, akár gyermekkoromban a rézki... Tovább olvasom »
„De ami volt, az nem jön vissza többé soha. Az idő egyirányú utca.” Megcirógatnám pedig a múltat, fényesíteném, akár gyermekkoromban a rézki... Tovább olvasom »
véres utcákon nyomorba döntött emlék kulcsot keresel már kérges tenyereddel rozsdás lakatot nyitnál szíveden tátongó lék porba dobtad azt mo... Tovább olvasom »
Az emlékezetben a percek nem sorban állnak, hanem szétszórva hevernek, mint játék után az udvaron felejtett tárgyak. Van, amelyikből virág n... Tovább olvasom »
talpában fájdalomparázs lenge lányka pengén jár szerény élete sivár nincstelensége lelket tör napjaiban kínlódva hörög kitaszítottan nyösz... Tovább olvasom »
Az óévet elbúcsúztatták az emberek nagy csinnadrattával, tűzijátékkal, zenével, ahogyan régóta szokás. Pezsgős üvegek garmadája ürült ki eze... Tovább olvasom »
égi moraj hangján felhő roppan villám cikázik esőcsepp prizmáján fény bomlik hét színű csokor szivárvány szakad furcsa éjszán csak hold ... Tovább olvasom »
Az alföldi kisvárosra, mintha porcukrot hintettek volna! A gyerekek még ennek is nagyon örültek, bár hóembert nem lehetett belőle készíteni,... Tovább olvasom »
Kivezetés udvarunk falán húgom ájult sikolya könnyes jégcsapok Sortűz szemközt puskacső ... Tovább olvasom »
Karácsony után a házak visszaveszik a hangjukat. A díszek még maradnak, de már nem beszélnek; úgy állnak a sarkokban, mint elfelejtett monda... Tovább olvasom »
„Accidit in punto, guod non seperatur in anna.” „Azt, amiben annyi sok év nem dönt, eldöntheti egy perc.” (Latin mondás) „Ülök magam közep... Tovább olvasom »