A végleges elmúlás is számtalan kellemetlenségen keresztül érhető el Gábor. A rossznak is ára van. Nagyon nagy humorérzékre lenne szükség ahhoz, hogy röhögni tudjak leépülésem nézőjeként. Nagyon is igaz minden szavad, még ha mellbevágó is, ha belegondolok. Hiába, az igazság sosem kedves... gyuri
Gyuri, jómagam sem gondolom, hogy röhögni akarok a majdani leépülés idején. Ámde belegondolni a helyzetbe szabad. Sőt, ha lehet azt mondani: annyiban szabadabbak is vagyunk, minél inkább képesekké váltunk e belegondolásra. - Köszönöm soraid!
Egy jó darab élet utáni előrehaladás gondolata volt a téma, hogy határozottabbá tegyem a helyzetet. @-) Kinek mekkora dicsőségével, de visszavonhatatlan a távozás. - Örültem megjegyzésednek, kedves Hajnalka. :)
Hát, ha ez az igazság – márpedig Gyuri is megerősít ebben –, akkor nincs mit tenni. [-( Úgyhogy lépkedjünk csak hősiesen a jövőbe! – :-d Köszönöm hozzászólásodat, kedves Noémi!
Lépegetünk a jövőbe, ami pedig a könyörtelen múlt. Olyanok leszünk lassanként, mint egy romhalmaz, csak a tudatunk tiltakozik, amíg még képes rá, és nem válik maga is rommá.Nem kerülhetjük el, sajna... :)
Nem addig a’!, Ildi... Ma is az egyik utasellenőrtől hallottam az öregségről szólván: "második ifjúság". Semmiféle romoskodás, keressünk inkább egy romkocsmát! =))
Hogyne lehetne! (Egy pillanatra elfelejtettem ebbéli érzékenységed, kedves Ildi!) Esetedben olyan helyre gondoltam, ahol különféle filozofálgatásokra kínálkozik mód, az élet nagy és kisebb dolgairól. És ahol el lehet iszogatni némi narancs- vagy almalevet, legyen az a hely presszó, kávézó vagy bisztró... :)
Akkor hát nem mondhatok mást: érezd magad jól, Ildi, vizeid szürcsölgetve! Legyen ásvány, vagy normál, ami mellett még mindig megehetsz pár narancsot, almát s egyéb, adalékoktól mentes gyümölcsöt is. És nem is "romos" helyszíneken, hanem a felújított lakásodban! :>)
A végleges elmúlás is számtalan kellemetlenségen keresztül érhető el Gábor.
VálaszTörlésA rossznak is ára van.
Nagyon nagy humorérzékre lenne szükség ahhoz, hogy röhögni tudjak leépülésem nézőjeként.
Nagyon is igaz minden szavad, még ha mellbevágó is, ha belegondolok. Hiába, az igazság sosem kedves...
gyuri
Gyuri, jómagam sem gondolom, hogy röhögni akarok a majdani leépülés idején. Ámde belegondolni a helyzetbe szabad. Sőt, ha lehet azt mondani: annyiban szabadabbak is vagyunk, minél inkább képesekké váltunk e belegondolásra. - Köszönöm soraid!
VálaszTörlésAz élet előrehaladásának a gondolatával foglalkozol. Hát, sic transit gloria mundi. Üdv.
VálaszTörlésEgy jó darab élet utáni előrehaladás gondolata volt a téma, hogy határozottabbá tegyem a helyzetet. @-) Kinek mekkora dicsőségével, de visszavonhatatlan a távozás. - Örültem megjegyzésednek, kedves Hajnalka. :)
TörlésKedves Gábor,
VálaszTörlésIjesztően reálisan írsz arról ami valóban ijesztő és reális, mert ahogy írta is egy ismert színész: Innen senki nem juthat ki élve :)
Hát, ha ez az igazság – márpedig Gyuri is megerősít ebben –, akkor nincs mit tenni. [-( Úgyhogy lépkedjünk csak hősiesen a jövőbe! – :-d Köszönöm hozzászólásodat, kedves Noémi!
TörlésSzámomra már nem idegen gondolatok kedves Gábor, nagyon tömören, de tökéletesen megfogalmaztad a közelgő elmúlás érzéseit.
VálaszTörlésMegerősíted kifejezésem helyességét, ezt köszönöm, Ibolya, s egyben kívánom, hogy minél távolabbra tolódjék neked is a nem kívánt pillanat!
TörlésKedves Gábor.
VálaszTörlésEgy élet és az elmúlás, ami természetes. Ezt érzékelteted, és így is van.
Szeretettel gratulálok versedhez: Mila
Reméltem, hogy ezt a természetességet valamiképpen tudom érzékeltetni. - Köszönöm, kedves Mila!
TörlésLépegetünk a jövőbe, ami pedig a könyörtelen múlt. Olyanok leszünk lassanként, mint egy romhalmaz, csak a tudatunk tiltakozik, amíg még képes rá, és nem válik maga is rommá.Nem kerülhetjük el, sajna... :)
VálaszTörlésNem addig a’!, Ildi... Ma is az egyik utasellenőrtől hallottam az öregségről szólván: "második ifjúság". Semmiféle romoskodás, keressünk inkább egy romkocsmát! =))
VálaszTörlésRom keresésben benne vagyok, de lehetne, hogy ne kocsma legyen ? :D
TörlésHogyne lehetne! (Egy pillanatra elfelejtettem ebbéli érzékenységed, kedves Ildi!) Esetedben olyan helyre gondoltam, ahol különféle filozofálgatásokra kínálkozik mód, az élet nagy és kisebb dolgairól. És ahol el lehet iszogatni némi narancs- vagy almalevet, legyen az a hely presszó, kávézó vagy bisztró... :)
TörlésEz már sokkal jobban hangzik, de elárulom, az üdítőkkel szemben is a vizet preferálom. (lehetetlen alak vagyok :D )
TörlésAkkor hát nem mondhatok mást: érezd magad jól, Ildi, vizeid szürcsölgetve! Legyen ásvány, vagy normál, ami mellett még mindig megehetsz pár narancsot, almát s egyéb, adalékoktól mentes gyümölcsöt is. És nem is "romos" helyszíneken, hanem a felújított lakásodban! :>)
TörlésEz jó, talált. (csapvíz, nem szeretem a buborékot, egyrészt csíp, másrészt csuklom tőle :D )
Törlés