Emberekkel vigyázni kell Gábor. Nem okos "Kiadni" magunkat, mert visszaélnek vele. Biztosabb a társadalmat szemlélni, mint teljes mellbedobással velük élni. Aki képes magában felépíteni a létének gyakorlatát, az fürkésző lesz, de a saját erődjéből teszi. Ha valaki óvatos, az igen ritkán válik áldozattá.
Izgalmas témát hoztál, erről sokat lehetne elemezgetni, beszélni. gyuri
Igen, jobbnak tűnhet fenntartásokkal élni, nem kiadva magunkat. Az emberek, különösképpen a közelebbi partnerek, viszont rendszerint nyíltságot, őszinteséget várnak. Nem könnyű élni... - Köszönöm soraidat, Gyuri! :)
Bizony nem mindegy, hogy eleve szeretetteljes-e már a kapcsolatteremtés, avagy egyik vagy esetleg mindkét fél részéről csupán amolyan méregetésféle zajlik-e? S az is igaz, hogy a szerető ember is képes a másikra nagyon terhelően hatni... - Örültem hozzászólásodnak, kedves Mila.
Érdekes módon, mai versed a Tavasz tizenhét pillanatából Stirlitz figuráját juttatta eszembe, igazi hallgatag, fürkésző volt. S használta amit megtudott. Sok ilyen van, de nem csak fürkész, hanem ügyesen faggató, mire feleszmélünk, kiadunk magunkból azt is, amit nem szerettünk volna. Amaz meg csak beszél, de nem mond. :)Elgondolkodtattál ismét. :)
És ugye, nem ritkán érezhettünk-érzünk ilyesmit találkozások, eszmecserék alkalmával... Legkevesebb, amit erre mondhatunk: nem jó eszköznek, játékszernek lenni... – Köszönet véleményedért, Ildi! :)
Emberekkel vigyázni kell Gábor.
VálaszTörlésNem okos "Kiadni" magunkat, mert visszaélnek vele. Biztosabb a társadalmat szemlélni, mint teljes mellbedobással velük élni.
Aki képes magában felépíteni a létének gyakorlatát, az fürkésző lesz, de a saját erődjéből teszi.
Ha valaki óvatos, az igen ritkán válik áldozattá.
Izgalmas témát hoztál, erről sokat lehetne elemezgetni, beszélni.
gyuri
Igen, jobbnak tűnhet fenntartásokkal élni, nem kiadva magunkat. Az emberek, különösképpen a közelebbi partnerek, viszont rendszerint nyíltságot, őszinteséget várnak. Nem könnyű élni... - Köszönöm soraidat, Gyuri! :)
TörlésKedves Gábor,
VálaszTörlésOlyan, mint aki semmit sem mutat magából viszont figyel, elég ijesztő, félelmetes. Aki pedig szószátyár, mire észbe kapna, már késő :)
Félelmetes, igen, hiszen leginkább csak használni szeretné a másikat. - Köszönöm, hogy így ráéreztél, kedves Noémi.
TörlésKedves Gábor,
VálaszTörlésTetszett :)
Kedves Gábor!
VálaszTörlésAz életben nem egy hasonló helyzetbe keveredik az ember, pláne ha hiszékeny.
Szeretettel gratulálok: Mila
Bizony nem mindegy, hogy eleve szeretetteljes-e már a kapcsolatteremtés, avagy egyik vagy esetleg mindkét fél részéről csupán amolyan méregetésféle zajlik-e? S az is igaz, hogy a szerető ember is képes a másikra nagyon terhelően hatni... - Örültem hozzászólásodnak, kedves Mila.
TörlésÉrdekes módon, mai versed a Tavasz tizenhét pillanatából Stirlitz figuráját juttatta eszembe, igazi hallgatag, fürkésző volt. S használta amit megtudott. Sok ilyen van, de nem csak fürkész, hanem ügyesen faggató, mire feleszmélünk, kiadunk magunkból azt is, amit nem szerettünk volna. Amaz meg csak beszél, de nem mond. :)Elgondolkodtattál ismét. :)
VálaszTörlésÉs ugye, nem ritkán érezhettünk-érzünk ilyesmit találkozások, eszmecserék alkalmával... Legkevesebb, amit erre mondhatunk: nem jó eszköznek, játékszernek lenni... – Köszönet véleményedért, Ildi! :)
Törlés