Riba Ildikó: Időd

könyökölsz időd ablakában gyorsvonatod gyorsan robog életed sok állomása ragyog érzékeimben állócsillag lettem megszokt... Tovább olvasom »

Musztrai Anikó: Régen láttalak

Régen láttalak. Elmúlt három tél, három tavasz. Sok gondolatom járt feléd. Nem jött tőled levél egy idő után. De most újra írsz.... Tovább olvasom »

Markovic Radmila: Beszélgetés Patyerek Csabával - Megemlékezés az 1848-as Szabadságharcról

Az 1848-as magyar forradalomra emlékeztek Kishegyesen Csabáról tudni kell: huszonkilenc éves, ambícióval, tervekkel teli fiatalem... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: A csalók

Odüsszeusz csaló, Csele a trójai faló. Népének diadalt hozott, Trójának pusztulást okozott. Az istenek megbüntették, Tenger... Tovább olvasom »

Bige Szabolcs: A Sándor család 2. rész

2. rész  Öreg Demeter büszke lenne rá   Büszke lenne nagyobbik unokájára öreg Demeter, ha élne. Büszke lenne rá, és joggal, hogy gy... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Okos kutya

Fehér táblán fekete betűs felirat: „Vigyázz kutya! A látogatók harapnak” Kutya olvas, riadtan bújik óljába. Gazdi ord... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Furcsa

furcsa álmokban gonosz manó vagyok varázsszavakat suttogok némám átkarol átkom sose ajándékozzon meg féktelen felejtés örömtelen... Tovább olvasom »

Bige Szabolcs: A Sándor család 1. rész

1. rész Fláviusz, az unoka Tántorogva botorkált a férfi a hazafelé vezető sötét utcán. Közvilágítás nem volt, csak annyi fény hullo... Tovább olvasom »

Musztrai Anikó: A tenger meg én

Elsodort a víz. Pedig csendes volt a tenger. Még a Nap sem kelt fel, csak halványan sejlett a távoli horizonton. Néhány álmos hullá... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Elmúlás

Figyeltél-e már lassú hervadást? Éreztél-e magadban sorvadást? Melyik fájt jobban test vagy a lélek, lázadtál-e, hogy rövid az élet? ... Tovább olvasom »

Jéga Szabó Ibolya: Idegen város

Kimosom a virágtartó edényeket, lesöpröm a sírkő széleit, csak azért, hogy érezzem a tevékenységem fontosságát. Nem tudok már mit kezd... Tovább olvasom »

Kádár Sára Hajnalka: A kisvárosi félkegyelmű

Sűrű szürkeség gomolygott a városka fölött, az árusok mogorván rakodtak a piactéren, dühödt szitkozódás, fájdalmas kutyavonítás k... Tovább olvasom »

Bige Szabolcs: Suba bácsi, a kályhás

Azóta sem láttam senkit úgy mulatni egyedül, mint Suba bácsit, a kályhást. Szépen, csak a maga kedvére. Mikor a napi munkáját bevégezte ... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Kiszámolós

ecc pecc kimehetsz holnap után ne keress kanyarodik görbe út sűrű erdőn messze fut mostantól felejthetsz tegyél sapkát f... Tovább olvasom »

Kőhalmi Levente: Nevetések egy temetésen

Mikor rám szállt a sötét, szálltak nevetések egy temetésen. Mikor felém nyújtotta ölét, hogy fájdalmam mag... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: A művész kétségei

Legszebbek a meg nem festett képek, A csend hangjai hallatják a legdallamosabb zenéket. És a versed, - mondd - mire való? ... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Miért van az...?

Miért van az, hogy éle van a kőnek? Miért van az, hogy visszanézni fáj? Miért van az, hogy intrikákat szőnek? Miért kopár a... Tovább olvasom »

Musztrai Anikó: Magnóliák

Már nyílnak a magnóliák. A sok hosszúra nyúlt ág végén a rügyekből bimbó fakad, a bimbókból kis virág. A virágpor a közepén a méhek... Tovább olvasom »

Fedák Anita: Hála

Piroska nénit néhány hónapja megműtötték. Komoly sebészi beavatkozás volt, félt is tőle nagyon az idős hölgy. A műtét előtt a kezét fog... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Lánc

lánc-lánc bokalánc megakadt a lassú tánc kifinomult seftelés mindenféle rendelés terápiás kezelés gyógyító szerelék j... Tovább olvasom »

Seres László: Magány

Fotó: Petőcz Tamás: Meghajolva Alkonysugár szelíd színeit  hozza magával a kora őszben.  Benéz hozzám mindig, ha erre jár.  ... Tovább olvasom »

Musztrai Anikó: Csak szelíden

Csak szelíden. El ne törjön lelkem csigaháza. Vékony, mint a háló, mit a pók sző a falon. Apró virágszirom, amit a jég, a hó rajzol... Tovább olvasom »