Tóth Sarolta: Evokáció József Attila Születésnapomra című versére



Hetvenhat éves lettem én,
ajándék ez a költemény
terefere.

Hetvenhat évem elfogyott,
nyugdíjas testem megrogyott
salak alak.

Sajnos, lehettem oktató,
lettem volna jogalkotó
hasas pasas.

Írtam én költeményeket,
de csupa feleslegeset:
csacsog dadog.

Elmarasztalt a kritika,
természetes e fifika:
irigy mirigy.

Ha most van benned káröröm,
magamat még fel nem kötöm,
csalok, lopok.

Amíg a földön élek én,
születik újabb költemény
agyam fagya.

Oktatnak Horger Antalok,
mind verseimen fanyalog
„sekély e kéj”.

Tudásom mégis átadom,
van erre most is alkalom
író-bíró.


Kép: Szőke Jakab Péter: Születésnapomra


2 megjegyzés :

  1. Tetszett, ahogy megmondtad a magadét, kedves Sarolta! Jól szórakoztam a semmivel nem törődő öngúnyon is, amivel éltél versedben! :d

    VálaszTörlés
  2. "Magamat kigúnyolom, ha kell, de ha ezt más teszi, azt nem tűröm el"
    József Attila a kedvencem, gondolatai ma is aktuálisak, őszinték.
    Verseinek ritmusa bennem is lüktet.
    Jólesik, hogy értékeled az öngúnyt.

    VálaszTörlés