Tóth Sarolta: Evokáció József Attila Születésnapomra című versére
Hetvenhat éves lettem én,
ajándék ez a költemény
terefere.
Hetvenhat évem elfogyott,
nyugdíjas testem megrogyott
salak alak.
Sajnos, lehettem oktató,
lettem volna jogalkotó
hasas pasas.
Írtam én költeményeket,
de csupa feleslegeset:
csacsog dadog.
Elmarasztalt a kritika,
természetes e fifika:
irigy mirigy.
Ha most van benned káröröm,
magamat még fel nem kötöm,
csalok, lopok.
Amíg a földön élek én,
születik újabb költemény
agyam fagya.
Oktatnak Horger Antalok,
mind verseimen fanyalog
„sekély e kéj”.
Tudásom mégis átadom,
van erre most is alkalom
író-bíró.
Kép: Szőke Jakab Péter: Születésnapomra
Tetszett, ahogy megmondtad a magadét, kedves Sarolta! Jól szórakoztam a semmivel nem törődő öngúnyon is, amivel éltél versedben! :d
VálaszTörlés"Magamat kigúnyolom, ha kell, de ha ezt más teszi, azt nem tűröm el"
VálaszTörlésJózsef Attila a kedvencem, gondolatai ma is aktuálisak, őszinték.
Verseinek ritmusa bennem is lüktet.
Jólesik, hogy értékeled az öngúnyt.