Fiatalon lelkesedsz,
nekimész az ördögnek is;
űz, mit nem tudsz, és amit érzel.
Alább is adod; minden kopik…
Bámulsz majd, és alig érted:
hogy küzdhettél eddig is?
A kép aláírása: Nemzedékek; Marosits István munkája.
Tomor Gábor: Generációs
Fiatalon lelkesedsz,
nekimész az ördögnek is;
űz, mit nem tudsz, és amit érzel.
Alább is adod; minden kopik…
Bámulsz majd, és alig érted:
hogy küzdhettél eddig is?
A kép aláírása: Nemzedékek; Marosits István munkája.
Igen. Így van valahogy, megváltozunk talán, mert mögöttünk van az élet ismerete.
VálaszTörlésTény: megváltozunk, hogy aztán előnyünkre vagy hátrányunkra válik-e, nem is gondolok bele. Mindenesetre elismeréssel adózom az említett küzdelmes időszakhoz rendelkezésre állt energiáért... :)
Törlés"A cél halál, az élet küzdelem, s az ember célja a küzdés maga." /Madách/
VálaszTörlésA magunk által kitűzött célokért kell és a siker reményében érdemes is küzdeni, ha van remény erre. A végső célt, nem mi tűzzük ki, és - a tapasztalatok szerint - inkább ellene próbálunk küzdeni, de nem sok sikerrel.
Személy szerint én úgy gondolom, megérte /tanári munkám, családom sikerei, szeretete / - de elvitte az erőmet, megadom magam.
Örülök, hogy így értékeled életed; persze, hogy a nagy fáradozásba belefárad az ember, de - azt hiszem, jól gondolom - feladni, magadat megadni nem illő az előzményeidhez. Jogod van az életet figyelő (a sajátodat akár fájdalmakkal is megpróbáló) pihenéshez. @-)
TörlésSzeretnék élni ezzel a joggal, de a sors által kiszabott büntetést nem érdemes megvétózni. Nyerni nincs esély.
VálaszTörlésKöszönöm figyelmedet, szavaidat.
Nagyot nyerni csakugyan nincsen esély, viszont amit írtál, Sarolta, hogy az életed - szavaddal - megérte, az egyfajta kisebb nyeremény. :d Elmúlásunk a sors által kiszabott büntetés lenne? Nem hinném: örök életre senki emberfia nem rendezkedhet be... :)
Törlés