Nem néz hátra, sem előre,
sem a múltba, sem jövőbe,
a mában él csak magában,
nem bízik társban, barátban.
Emlékeit elfeledte,
feleségét eltemette.
Társasága hú kutyája,
őt viszi reggel sétára.
Nem jár vasárnap templomba,
csak vásárol a csarnokba’.
Szervezete egészséges,
ígér neki még sok évet.
Szüksége volna egy társra,
fényt vinne az éjszakákba.
Neki minden nő egyforma,
ez a magányának titka.
Anyja lennék, vagy gyereke,
csak hogy valakit szeretne.
Szép ez az önzetlenség, kedves Sarolta! De sajnos hiába, mert mint írod, a magányos férfinak nincs szüksége társra. Bizalmat nem lehet adni, önbizalmat még úgyse. Nehéz ügy ez - de egy verset megért... :)
VálaszTörlésVan úgy, hogy az ember - sok csalódás után például - magányra vágyik, vagy nem akar viszonozni.
VálaszTörlés