Hűvös szellő borzol selyem ködfátylat,
harmatos fű fakul töltés oldalán,
seregélyhad búcsúztat röpke nyarat,
szőlő érik a természet asztalán.
Fáradt pillangó keres még virágot,
egy tölgyfa sír smaragd kincsei után,
erdő ölt magára foltos kabátot,
s elnyúlnak az árnyak házunk oldalán.
Bősz felhők kergetik egymást az égen,
szem elől rejtik a bánatos napot,
hogy melegét ne tudja ontani már.
Harang kondul halkan a messzeségben,
keserűn búcsúztatja a tegnapot.
Ősz lett megint; elsuhant a csalfa nyár.
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése