Pihegve tűnik fel,
szépen szállva szerepel.
Töményen töri őt törvénytelen történelem,
kéz kéri kezét, s ki-kinéz a szerelem.
Félve, félig fiatalon figyeli,
bőszen, öregen, őszen még eleven
és életében élő,
szívében szabad
a meg-megálló idő.
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése