-Jöjj, gyógyíts álom. -Ó, boldogtalan.
-Róla mesélj most. -Az éj parttalan.
-Hozd vissza hozzám. -Már jön, szólj, hallja.-
-Csak őt akarom. -Ő is akarja.
-Itt vagy mellettem. -Egykor itt voltam.
-Fogd meg a kezem. -Hányszor megfogtam.
-Szoríts, ne engedj… -Rég elengedtél.
-Hitet adj újra. -Adtam, rászedtél
-Hogy bízni tudjak. -Sohase bíztál.
-A szerelmünkben. -Ami volt, nincs már.
-Bennem tűz lobog. -Bennem parázs sem.
-Nem gyógyít a szó. -Se a varázsszer.
-Ne tovább, álom. -Küzdj, szólj, beszélj még.
-Lassan hajnal lesz. -Nem, nem, csak éjfél.
-Valaki itt járt. -Csak velem jártál.
-Égi zene szólt. -Hallucináltál.
Seres László
Balladás--felelgetős monodráma.
VálaszTörlésIgen, mintha félálomban meditálnék, mikor szeretnék elaludni, de nem jön álom a szememre. Talán erre jó. Köszönöm megtisztelő figyelmed, s szavaidat Kedves Tibor...)))
VálaszTörlésAzt írod, párbeszéd... az eleje inkább monológnak tűnik. Szép amúgy, csak eleinte nem tudtam, melyik feled mit mond...:) Persze, ha magaddal beszélsz, igazából mindegy, de mégsem...
VálaszTörlésKöszönöm Kedves Irén megtisztelő figyelmedet...)))
VálaszTörlésÉrdekes versformádhoz, és annak tartalmához szeretettel gratulálok: Mila
VálaszTörlés