Nyom, szorít, szúr, fáj, ingerel,
közben mozdony zakatol a fülben.
Levegőt! Nincs elég!
Ajtó? Ablak?
Elnyel a mélység.
Sziréna hangja visít valahol,
vagy talán itt, ahol vagyok.
Fény még nincs sehol sem,
de nyom, szorít, szúr,
nem moccan mellőlem.
Olyan, mint napsütésben,
amikor saját árnyékom
követ szüntelen.
Valahonnan fény szűrődik
az életembe.
Piros bort kérnék, ha szabad!
Ennyi még jár nekem!
Markovic Radmila
Egészségedre, kedves Mila, elhajtja majd azt az árnyékot!
VálaszTörlésÍgy mulat egy Úrhölgy! Nagyon szépen fokoztad, emelted egyre magasabb szintre lázadó haragod Kedves Mila...s te győztél.
VálaszTörlésGratulálok, és Egészségedre !
Köszönöm szépen, kedves Tibor és László elismerő szavaitokat. Szeretettel: Mila
VálaszTörlés