A sírnál két asszony találkozott:
az özvegy és a szerető.
Mindkettő virágot hozott,
csendes volt a temető.
A két gyászoló hallgatott,
szívükben bánatos felhő.
Nézik a fejfán a számot, a nevet,
gondolatuk egyező:
megcsaltál, de én szerettelek.
Végül az özvegy megtöri a csendet,
„gyűlöllek téged, szinte még gyermek,
társamat tőlem” elvetted.
A szerető eltakarja arcát,
némán csorognak könnyei.
„Bocsáss meg nekem!” – suttogja,
fejét lehajtva távozik.
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése