Tóth Sarolta: A mi kis történelmünk kezdete

Őseink, a kalandozó magyarok,
végig rabolták egykor a Nyugatot.
Nyíltan vállalták rabló mivoltukat,
nem voltak képmutató kalandorok.
Pogány módra, de szabadságban éltek,
ellenségtől, sem törvénytől nem féltek.
Augsburgban elvesztették a csatát,
regensburgi vártoronynak oldalát
Bulcsú és Lél holttestei takarják.

Véget ért a kalandozás örökre,
áttértek a földművelő életre.
Koronát küldött a pápa Istvánnak,
papokat, hogy térítsenek, egyházat.
Törvénykönyvet írt a király népének,
vége lett az ˝igazságos˝ békének.
Kiből úr lett, kiből jobbágy, katona
de kezdettől csak az úrnak volt joga.
Ha az úr lop, törvény védi a jogát,
ha szegény lop, jól ellátják a baját.

˝Úri huncutság˝ lett a politika,
nagy hatalom, jövedelem, praktika.
Ezer éves történelmi örökség,
Így van ez jól! Elfogadjuk a mesét.
Elkápráztat bennünket a sok beszéd.
Történelmünk így alakult, folytatjuk,
kalandozunk Nyugat felé, rabolnak,
de most minket kényszerít a koldulás,
nagy veszély a fenyegető pusztulás.