Tomor Gábor: Szellemes telefon

A küzdelmes sorsú V. úrnak biztosan sok erőt adott, hogy jó kedélyű barátai, kollégái voltak. Olyanok, akik a halálnak is fityiszt mutatnak, ha egy módjuk van rá. Történt egyszer, hogy V. úr valamely szabadalmába szeretett volna bevonni egy szaktekintélyt, nevezetesen Buzágh professzort. Remélve, hogy ami amúgy is jó, az így előbb érvényesülhet. 
Addig-addig beszéltek erről, mígnem a tettek mezejére léptek.A professzor urat azonban hiába kérték a telefonhoz. Kedves kollegina közölte: 
- Sajnos, a professzor úr három éve meghalt.
Na, a kollégák!
- Mi az, te halottakkal is szövetkezel? - ugratták máris V. urat.
A történetnek ezzel még nincs vége. Nem sokkal később V. úr ismét távbeszélgetéseket folytatott. Egyik tárcsázása után, mintha darázs csípte volna, lecsapta a telefont. 
- Mi az, mi van? -  érdeklődtek a munkatársak
- A ... hullaház jelentkezett - hangzott a válasz akadozva.

- Na látod - mondta az összefüggéseket átlátó kolléga -, B. úr most hívott téged vissza...