M. Fehérvári Judit: [Pessoa szorongásnaplójából 1.] - a Kollázs

Lajtos Nórinak

a kifeszített parki fákra havat lapátol
Isten hamvas lehelete de nem karcol
távoli utakon madárlátta sorompók
a szobám csöndje maradt csupán
éjjelente a pókok csöndhálókat ragyogtatnak
nappal feszülnek fel a keresztfára
távolodó hangjegyek hasítják a felhőket
tejfehér dunnából pelyhedzik a jég
elhagyott padok zokognak a tavaszért
árnyjátékot messze űz a szél


M. Fehérvári Judit
Debrecen, 2021. január 29.





3 megjegyzés :

  1. Szép ez a vers! Megrezegteti a bennem feszülő hangvitorlákat. Ilyenkor azt álmodom, hogy a költő hány szemmel néz?

    VálaszTörlés
:) :)) ;(( :-) =)) ;( ;-( :d :-d @-) :p :o :>) (o) [-( :-? (p) :-s (m) 8-) :-t :-b b-( :-# =p~ $-) (b) (f) x-) (k) (h) (c) cheer
Click to see the code!
To insert emoticon you must added at least one space before the code.