Ha fagyos téli estéken megcsillan a hó a dermedt fákon, s szikrázó jégcsapok őrzik a tél könnycseppjét a házak ereszén, s csillag milliárdok... Tovább olvasom »
Ruder Jana: Kockás
apró ruhámon nincs se csipke se fodor kis virág vagyok egy a sok közül ki fejét, bár lehajtja fényről álmodik 2016. 02. Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Télapó
Csillagúton távolról csengettyűhang szól. Szűz havon szán suhan, bakján piros ruhás apó. Mellette segítő kis manó: gyeplős kezén kesztyű... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Gyöngysorom
Boldogságunk morzsáit gyengéd kezekkel színek szerint sorba válogatom. Selyem szálra számolatlanul fűzöm, gyöngysorom nyakamra csatolom.... Tovább olvasom »
Ruder Jana: Haikuk
Semmi sem kell úgy Mint a békegalambok Szárnysuhogása * * Adventi fények Melegítik a lelket Rideg estéken… * * Azt, ami úgy fáj ... Tovább olvasom »
Mátay Melinda Mária: A Mesterem
A halál peremén az örök-változatlan hullámzik és szeret. A hétfátyoltáncú időben teremti önmagát a létezőkben, szemlélve, hogy közös mi... Tovább olvasom »
Balogh Géza: Anasztázia Haritonova: A juharról vörösen száll…(Красное падает с кленов...) (műfordítás)
A juharról vörösen száll Sárgán hull a karcsú nyírről. E vékony levél-szőnyeggel Kicsiny házikóm növelem. Mókus után fára mászom, Félálomban... Tovább olvasom »
Blank Judit: Tengerkék
Ólomlábakon járnak az évek, Sáros bakancsok szívemre lépnek. És a kék madár, oly messzire száll, Elnyeli némán a látóhatár. Megfogom neked! ... Tovább olvasom »
Blank Judit: Falovacska
Soha nem érzett vágyak kerítették hatalmába, melyek olyan elemi erővel törtek elő, hogy szinte már elviselhetetlen volt. Talán a frissen ese... Tovább olvasom »
Mátay Melinda Mária: Közös felelősség
Verstelen. Rímtelen. Kép-telen! Kémlelem: Atomrobbanás? Mit Neked? Mit nekem? Gyors halál. Szenvtelen. Gyásztalan. Irdatlan! Irtva van. Embe... Tovább olvasom »
Ruder Jana: Egyedül
Gizi néni, csak ült az asztalnál, és nézett ki az ablakon.A regény, amit olvasott, nem tudta olyan nagyon lekötni a figyelmét. A tekintete a... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Színpadon
sütkérezz álnosztalgiád álfényében felmagasztosult érzelmeid színpadán jövendőd hajt virágot hazugságaid hímporán felemás fellengzős talmi d... Tovább olvasom »
Radnai István: lábjegyzet a képeslapon
tornyok feketék és egy rom csillagóra lebeg a falon mered emlékezetül együgyű szűz korom de időtlen vándorolnak a szentek ... Tovább olvasom »
Ruder Jana: Fagyott
Fagyott fűszálak között, gyöngyöket keres a felkelő nap... 2017.11. 28. Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Játékod
játékodnak végre vége... nézz magadra kérlek felhőként foszladozik múlt évek virágillata veszni hagyott reményed léted sarkában porcica kére... Tovább olvasom »
Mátay Melinda Mária: Tanács
Barátom! Nem kell mindig írni! Van az úgy, hogy jobb csak sírni, sírni, sírni. Tovább olvasom »
Blank Judit: Soha, sehol
Anyánk csendes szavát suttogják a fák, Gyermekünk mosolyát őrzi napsugár. S a bárányfelhőn, mely úszik felettünk, Apánk büszke tekintete köv... Tovább olvasom »
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)