Egy A rózsákról általában „Nézd el ezt a rózsát a kezedben, még most alig fakadt ki, de ha ráfújom a forró leheletem, egyik levele... Tovább olvasom »
Egy A rózsákról általában „Nézd el ezt a rózsát a kezedben, még most alig fakadt ki, de ha ráfújom a forró leheletem, egyik levele... Tovább olvasom »
Hideg van. Az éles reggeli fény bántja szemem. Egykedvűen ballagok. Lassan lépkedek. A langyos napsütés nem enyhíti ma sem búsk... Tovább olvasom »
Mindig vágyunk valamire, mindig várjuk a csodát, Úgy, mint Mária is vágyta a kis Jézus mosolyát. Szeplőtelen fogantatott, mint más... Tovább olvasom »
A boldogság mezítláb jár, mint az Isten. Lélegzetet se vesz. Észrevétlen. Léptei neszét se hallod, mikor rád talál. Színtelen, illat... Tovább olvasom »
Egyszer volt, hol nem volt, Hetedhétországon is túl, a Tejútrendszeren közepében, ott, ahol a kurta farkú malac túr, élt eg... Tovább olvasom »
Egy kicsit még ücsörgött az ágy szélén, aztán belebújt a piros orrú, szarvasos mamuszába /amelyet őrült barátjától kapott/, és félig csu... Tovább olvasom »
Amanda Csoreghnek ajánlom Hol volt, hol nem volt, de valahol igaz volt. Élt egyszer egy nagyon távoli országban, a nagyhegyek karéjába... Tovább olvasom »
Miért hal meg, akit nem ér baleset, idős bár, de nem beteg? Egyedül él a kis házban, hideg télben, meleg nyárban. Gyermekeit felnev... Tovább olvasom »
Kezdődhetne ez a bemutatkozás száraz tényekkel: hol születtem, miért? Hová jártam iskolába, okosabb lettem-e tőle? Milyen volt az élet... Tovább olvasom »
Norman unottan nézett ki az ebédlő ablakán, legszívesebben otthagyta volna már az asztalt, de nem merte megtenni. Az apja többször is meg... Tovább olvasom »
Katynnál megint aratott a halál. Hol hetven éve már, lengyelek tízezreinek vére öntözte az orosz földet, oda indult a kilencvenhat, ... Tovább olvasom »
Szörnyű öltönyt nyújt felém gyönyörűn mosolygó, női lélekhang. Durva, posztóból szőtt gúnya ez, melynek imája ... Tovább olvasom »
Minden ünnepélyesnek tűnt. A surrogó kisfilm hangja, az osztályterem melege jól eső érzéssel töltötte el. Karácsony közeledt... Tovább olvasom »
szomorú ég arcán jeges könnye csorog reménytelen szürkeség toprongyos tépett létben lélek imbolyog mea culpá t motyog meredek... Tovább olvasom »
Emeljétek fel szíveteket Ti, harangok ad Dominium! Zengjétek a békesség leheletét eleink érces, halhatatlan hitét, h... Tovább olvasom »
Karácsony előtt (részlet készülő regényemből) A lelkes, a diákokért tenni akaró tanárnő, Borbála az iskolaigazgató részéről csak k... Tovább olvasom »
Egy kis műhelyben látták meg a napvilágot. Gondos kezek, aprólékos munkával készítették őket. Amolyan szaladgálós cipők voltak, de cs... Tovább olvasom »
Írta Thököly Vajk Előadja és zenéjét szerezte Légrádi Gábor Mennyei dal Megsárgult kotta, sarokba dobva, elfáradt szürke hang... Tovább olvasom »