szomorú ég arcán
jeges könnye csorog
reménytelen szürkeség
toprongyos tépett
létben lélek
imbolyog
mea culpát motyog
meredek árok partján
méregzöld csalán
marja vörösre bőrödet
életbirodalom szirtjén
tüskés magyal
kúszik konokul
fantomként
burkolt
kövek között
jeges könnye csorog
reménytelen szürkeség
toprongyos tépett
létben lélek
imbolyog
mea culpát motyog
meredek árok partján
méregzöld csalán
marja vörösre bőrödet
életbirodalom szirtjén
tüskés magyal
kúszik konokul
fantomként
burkolt
kövek között
Ilyen az "én vétkem", a Te vétked?! Nincs is olyan! Szépen visszaadtad!
VálaszTörlésKöszönöm Ditta, jól esnek szavaid :) Külön köszönöm, hogy olvastad. :)
TörlésMegihletett a versed, Ildikó... szeretettel olvastam.
VálaszTörlésKöszönöm kedves Irénke :)
Törlés