Kérek Minden Kedves Olvasót, ha teheti, ossza meg a következő linket: https://www.libri.hu/konyv/.emlekkonyv--3.html?fbclid=IwAR1VKctpdu... Tovább olvasom »
Hevesi Éva: A kenyér
Apám nagyon kenyeres volt. De csak a friss, ropogós héjú, fehér kenyeret szerette igazán. Éppen ilyet lehetett kapni az egyik piaci ... Tovább olvasom »
Blank Judit: Farkas
Makktermését talán már századszor is lehullajtotta, s talán már századszor is felöltötte barka ruháját az öreg tölgy, az erdei fák királynőj... Tovább olvasom »
Molnár József: A létezés
Egyre sűrűbben távolodok magamtól. Főként porszívózás közben, amikor semmit nem hallok környezetemből, még szívverésem sem. Egy hegyi tisztá... Tovább olvasom »
Ambrus József: rangos törmelék
emléksorsomat visszaszámolom és kitagadva a csöndre fekszem szent haraggal dühvel jött a pofon hogy az álomarcom megszülessen páváskodnak sz... Tovább olvasom »
Ambrus József: Szerver-gondolat
Most naplemente van fázik a tenger, hitem párolog mint fehér gondolat, lassul az átmenet, füstöl a szerver, valami belőlem mindig kimarad. ... Tovább olvasom »
Molnár József: Az álom
Természetes vágya volt, álmodjon, álmodott. Előbb csak pár percet kapott, ettől összezavarodott, s morgott, mint egy kutya. Később már óráki... Tovább olvasom »
M. Fehérvári Judit: a Ketrec
döccenőkkel telt macskakő utakon bokáim kihajtogatva akadtak a kerékpár küllői közé apám szitkozódott ostobaságomon és azonnal orvoshoz vitt... Tovább olvasom »
Molnár József: Az elérhetetlen
Liszt most h-moll szonátáját játssza, kezén keresztül futva érkeznek a hangok. Majd hírtelen feláll, helyt adva a tanítványoknak. Jön Thomá... Tovább olvasom »
Ambrus József: Korszerű protokoll
Istenadta kedvesség, és gyáva-mód, Krisztus születése hajtott igába, jó híremmel együtt vigyáztam a valót, bár rám-fütyült a szemérem átka, ... Tovább olvasom »
Siska Péter: Hajónapló
Péntek, október 13. Irány kelet, északkelet. Borús idő. A kapitány káromkodva jár fel-alá a kabinjában. A Nap, ami a hajó körül kering, nem ... Tovább olvasom »
Hevesi Éva: Hasztalan
tenyerembe simul a tér a fekete égbolt elszabadult csillagai ruhámba rejtőznek csodálkozó éjjeleken arcomra szegezett fényükkel hasztalan ha... Tovább olvasom »
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)