Nem sok idő marad ma az olvasásra, rohan mindenki az egyik munka után a másikban teljesíteni, kell a pénz a gyerek(ek) taníttatására, lakásfelújításra; mókuskerék ez az egész…
Pedig hát más is kell a gyerekeknek, a minél több szeretetteli együttlét, netán közös töprengéssel az élet főbb kérdéseiről. Év végi ünnepi hangulatokban sort lehet keríteni (már hányszor sort lehetett volna) például a létünk-mulandóságunk legalább időnként mindenkit foglalkoztató kérdéseinek megbeszélésére.
Legyen ateista vagy bármely vallás híve-szimpatizánsa az ember, idejét kétségkívül hasznosan tölti, gondolatokat ébreszt benne, ha az egyetemes kultúra részét képező történetekről olvas, megismeri a bibliai eredeteket. Nem kell feltétlen vásárlásra gondolni, a könyvtárak általában beszerzik ezeket a figyelemre méltó kiadványokat. Két ilyen könyvet ajánlok a reménybeli olvasónak.
Norman Mailer A Fiú evangéliumá-ban azt képzelte el, hogyan élhette meg a Megváltó a vele, általa történteket. Sokféle érdekes tanulság levonására, képzettársításra késztet a krisztusi jó három évtized leírásával. Csak egy idézet az igen emberi önértékelés szemléltetéséhez: „Szükségem óráján is hű maradtam egy rossz szokásomhoz: boldog-boldogtalannak kéretlenül osztogattam ígéreteimet.” (Még ma velem leszel a paradicsomban – így szólt a tőle jobbra felfeszített rablóhoz.)
A másik mű beszélgetéskötet: egy asszirológus, egy rabbi és egy jezsuita teológus válaszolgat a minden lehetséges kérdést feltevő, alanyaikat megszorítani mégsem tudó riportereknek. Hogyan alakult ki az egyistenhit, mit jelentenek a vallások tételei? Mit tesznek azért, hogy az emberek értsék: másokért is vannak ezen a világon? Kötöttséget vagy szabadságot (is) jelentenek az erkölcsi parancsok? – Néhány témakör az Isten legszebb története című könyvből.
A történeti kutatások iránt fogékony emberek ilyen könyvek révén is közelebb jutnak a világban történők megértéséhez. És például olyan megegyezéshez is, mint amelyet mintegy két évtizede kötöttek Augsburgban a katolikusok és az evangélikusok. A többszáz évi kitartó szembenállás után ez a közeledés – több mint jó.
A kép címe: Vitorlás; Scheiber Hugó festménye.
A vallások sokat tehetnének az emberi világ jobbá tételéért, de a politika megrontotta az egyházakat és a papokat is, nem mutatnak jó példát.
VálaszTörlésA könyvek feltétlenül hasznára válnak az olvasóknak, de sajnos a mai elgépiesedett világban egyre kevesebbet olvasnak, és a politika a könyveket is kitilthatja. Én a klasszikus irodalmat is hiányolom a tanításból, és minden ma születő "modern"művészet egyre kevesebb lelki tartalmat hordoz, amin épülni lehetne. Nem vagyok vallásos, de a Biblia alapmű szerintem, amit ismernie kellene mindenkinek. A mesék sem jutnak el már a gyerekekhez.
Egy alapműből, bizony, sok minden válik érthetővé az emberiségről és a világhoz való viszonyairól. Persze, ha e műnek lenne sok olvasója. És akkor is, hol vagyunk még a megértéstől! Hiszen a kizárólagosság igénye hat, saját isten kell a különböző népcsoportoknak. Aki nevével aztán - jelképesen vagy teljesen komolyan - lehet érvelni: miért kell - jobb - nekünk ez és az, szemben mások érdekével. - Köszönöm véleményed, Sarolta.
Törlés