Home » Riba Ildikó » Versek » Riba Ildikó: Álltunk Riba Ildikó: Álltunk Álltunk, s fogtad a kezem, csak néztem a szemedet. A percek múltak, s csak fogtad a kezem, s néztem a szemedet. Kezem fogtad, szorítottad, két szemedbe mosolyogtam, S közben nem tudtam, hogy nem is kezem, szívem fogtad. Share: Facebook Twitter Google+ StumbleUpon Digg Delicious LinkedIn Reddit Technorati
Így jár az, aki nem tudja, hogy a szem a lélek tükre...
A lényeg azonban, hogy időközben kiderült: itt egy szívszerelem esete "forgott fenn"... 
VálaszTörlésUgye, megesik az ilyesmi néha. A szerelem pedig első látásra, vagy elfeledett sokadikra, és a visztonlátás meglepetése
Remélem ezt most nem túl bonyolultan írtam 
TörlésSzívszorítóan szép és eredeti megfogalmazása a szerelmes viszontlátás érzésének
VálaszTörlésörülök, hogy olvastam
Saci, nagyon szépen köszönöm, örülük, hogy tetszett a versem.
Pedig egyszerű kevés szóból áll, nem szócirádákból. 
TörlésClick to see the code!
To insert emoticon you must added at least one space before the code.