Tóth Sarolta: Nyári zápor
Verőfényes kék ég, béke,
a természet szelídsége.
Háború dúl a távolban,
viharfelhők légvonalban
közelednek dörgő hanggal.
Villám vág véres vonalat,
repedő felhőkből jégeső szakad.
Haldokló virágok térdre esnek,
ázott madarak reménykednek.
Szél kergeti az ördögszekeret,
sártenger lepi a földeket.
Az emberek keseregnek,
kegyes napsugár - jöjj -reménykednek.
büntet a természet, megérdemeljük,
irigyek lettünk, egymást gyűlöljük.
Kép: National Geographic
Ki gondolná: égiháború - kesergő emberek, akik megérdemlik az egészet, következményeivel. Nem is meglepő, Sarolta, hogy az ő hibájukat okolod a történtekért: az irigység, a gyűlölködés már így is túlságos... @-)
VálaszTörlésA természet büntet minket, megérdemeljük - saját életterünket is feláldozzuk a hatalom és a gazdagság oltárán.Pwrspwktívátnem látok jobbat egyelőre
VálaszTörlés