A takaros, kicsi ház ott állt a falu közepe táján, egy mellékutca sarkánál. Felfele nem törekedett, de az eresz hosszan kinyúlt a k... Tovább olvasom »
A takaros, kicsi ház ott állt a falu közepe táján, egy mellékutca sarkánál. Felfele nem törekedett, de az eresz hosszan kinyúlt a k... Tovább olvasom »
egy tehén felbőg birka béget József épp három királyt fogad és nem tudja még hogy mivégett oly elfogódottak az urak akik szabódva ... Tovább olvasom »
Ez a történet, a mi igaz történetünk, egy nagyon szomorú medve mese, de el kell mondanom, mert mindenkinek meg kell tudnia, miként tet... Tovább olvasom »
(Egy pedagógus vacsorára, 2013.dec.13.) Remegő gyertyák súgják: remélj, békélj, ne félj, tiszta szívűek várják: mikor jön el az éj, ... Tovább olvasom »
Lehetnék akár én is, ha igazán akarom. Ha józanul átgondolom, nem akarhatom. Jó volna mégis. Mert nem voltam senkinek soha követőj... Tovább olvasom »
Juhász Árpádné Erzsébet fotója a Duna parton ősszel, kora reggel készült Tovább olvasom »
Örömmel áldoztam néhány napomat, e száraz tölgydarabra, hogy legszebb arcát fordítsa felém... Sárkány Sándor Tovább olvasom »
szerénység oltárán kék futószalagon tekereg kendőzetlen igazságod kanálisban tajtékzik zordon fogalmazott fabulám igaz szava Tovább olvasom »
Először a lányát ismertem meg. A fodrászatban, ahová jártam, ő volt a fejmosó. Aztán kiderült, hogy ... Tovább olvasom »
A költészet a lélek örökzöld fája, üzenet minden levele, virága. Múzsák kegyeltje a költő, ihletett sorait őrzi sok-sok emberöltő. A... Tovább olvasom »
Sár sikított szennyes vízen át, láttam halvány, ázott mosolyát, s hallom cseppnek lebukó zaját. Tűz hars... Tovább olvasom »
ha elaludna az Idő porkolábja visszaszökhetne ami elmúlt volt- séták indulnának a tájba erdőtűz gyufásdobozba, sértő szó a szájba vi... Tovább olvasom »
erővel ne fuss mennybe a földi pokol útját járni kell Tovább olvasom »
A vonat lassan nekiindult, a kerekek üteme lassan felgyorsult. Egyedül ültem a fülkében így ez a ritmus elandalított és emlékképeket ... Tovább olvasom »
2. rész Mi az, hogy muzulmán vagyok? Eddig mi voltam? Voltam egyáltalán valamilyen? Leginkább a világ volt körülöttem valamily... Tovább olvasom »
Holtak napján sírodnál Úgy lüktet a szél, minden falevél feljajdul az esteli csendben, pattog a toboz, hangot viszonoz ... Tovább olvasom »
Egy A rózsákról általában „Nézd el ezt a rózsát a kezedben, még most alig fakadt ki, de ha ráfújom a forró leheletem, egyik levele... Tovább olvasom »
Hideg van. Az éles reggeli fény bántja szemem. Egykedvűen ballagok. Lassan lépkedek. A langyos napsütés nem enyhíti ma sem búsk... Tovább olvasom »
Mindig vágyunk valamire, mindig várjuk a csodát, Úgy, mint Mária is vágyta a kis Jézus mosolyát. Szeplőtelen fogantatott, mint más... Tovább olvasom »
A boldogság mezítláb jár, mint az Isten. Lélegzetet se vesz. Észrevétlen. Léptei neszét se hallod, mikor rád talál. Színtelen, illat... Tovább olvasom »