Van egy visszatérő álmom: gyönyörű nyárvégi este van, telihold, a csillagok versenyt szikráznak a fekete-kék égen, s a belváros megritkult f... Tovább olvasom »

Van egy visszatérő álmom: gyönyörű nyárvégi este van, telihold, a csillagok versenyt szikráznak a fekete-kék égen, s a belváros megritkult f... Tovább olvasom »
Könnyűvé tesznek- Uram- az évek, mint szántó-vetőt tarlón a Nap. Kévébe hulltan falat kenyérnek érzem learatott magamat, magvaim rég elvetet... Tovább olvasom »
Kedves unokaöcsémmel ülök a képernyő előtt, és türelmetlenül váltogatom a csatornákat – valamilyen elfogadható, jobb minőségű műsort kereste... Tovább olvasom »
(Sárkány Sándor: Sorsszimfónia) „Amikor egy képen a tárgy rajzolására rendelt vonal meg... Tovább olvasom »
Csendes a ház ma. A feleségem mosogat, én itt ülök az ebédlő asztalnál. Nézem, mint mindig. Jó nézni, ahogy tesz-vesz. Mióta elhagytam a f... Tovább olvasom »
(Mário de Sá-Carneironak ) az első felvetés többnyire ártatlan akár a papírlap melyből origami-érdek képes bármit hajtogatni s céljának... Tovább olvasom »
Kedves kis rétem, hiányzom-e néked? Várod-e még botladozó lépteimet? Harmattól csurrant aprócska szirmaid... Hullatnak-e lábam nyomára könny... Tovább olvasom »
- önvád A rendelő előtt terepjáró fékezett. Jajgató fiatalasszonyt támogatott be férje. Utána tódult aggódó népes családja. - Jaj, a kar... Tovább olvasom »
Illetlenül ne feszegesd! Rendhagyó helyzetekben udvariatlan minden kérdés. Kötözni való, aki nem érti: nincs olyan állapot, amelyben ne lenn... Tovább olvasom »
Utcáról beszűrődő hang, hullámzóan bús zene szól, elandalít, elszomorít, magasba emel, s elhajít. Fülbemászó dallamíve utamon egész nap kísé... Tovább olvasom »
Lassan kihal a Fajom. Haldoklik, fuldoklik a gondolatok sokasága sötét alagútban rekedve, s üresség árad csupán. A csend tátongó ... Tovább olvasom »