Illetlenül ne feszegesd! Rendhagyó
helyzetekben udvariatlan minden
kérdés. Kötözni való, aki nem érti:
nincs olyan állapot, amelyben ne lenne
valami szabálytalan. Dermesztő ez
az együttérzés; magamban járnék
eltörni a kútra, ha megengeded.
Azt sem állhatom, hogy szünet nélkül
figyelsz. Kezemben kulcs, és biztosan
elfordítom. Bátran úgy veheted, hogy
már megoldottam, betömtem egy lyukat
a teremtésen. Láthatod, részekből
alkotok egészet. Csak álmodozol
a harmóniáról, szerkezetekért
rajongó dekonstruktőr! Végsőkig
feszíted a húrt, emeled a tétet.
Feszélyez, ahogy olykor irigyellek.
Ez a nap sem vert hidat partjaink
közt, legkevésbé itt, ezen a síkon.
Tudom a tengerhez a legrövidebb
utat, ideje hát készülődni lágy
hullámokra. Egyedül vágok neki,
de fölösleges lenne búcsúzkodni.
Megengedem, hogy távolról kísérj.
Perlekedni az Istennel, s annak teremtett világával, az abban szereplő aprócska figurákkal lehet, szabad is, még ki is lehet játszani a dolgokat, akár egy pókerjátékos, s felvenni a faarcot, de a vége mindig az elégikus hang. Ez jutott eszembe Versedről Kedves Tibor!
VálaszTörlésNagyon köszönöm soraidat, kedves Ditta!
Törlés"Tudom a tengerhez a legrövidebb
VálaszTörlésutat, ideje hát készülődni lágy
hullámokra. Egyedül vágok útnak,
de fölösleges lenne búcsúzkodni.
Megengedem, hogy távolról kísérj."
Örömmel olvastam itt is remek soraidat, kedves Tibor. (h)
Örülök, hogy így érzed, kedves Theo.
TörlésKöszönöm hozzá(m)szólásodat!
Hidat verni nagyon nehéz, s hogy még működjön is! itt ezen a síkon...
VálaszTörlésÜdv: Szabolcs
Kedves Szabolcs, nagyon köszönöm bejegyzésedet!
TörlésTibor, Nagy Vers ez!!!!
VálaszTörlésNagyon köszönöm a jelzésedet, kedves István!
VálaszTörlésHa a Kelebi azt mondja, nagy vers, én mit mondhatok? (h)
VálaszTörlésKöszönöm jelzésedet, kedves Éva!
TörlésCsodálom szép gondolataidat szebb képekben kifejezve.
VálaszTörlésSzeretettel gratulálok: Mila