Azoknak üzenem, akik megbántottak. Akiket egykor megsimogattam, s mára már a hátukat sem látom, eltűntek, hogy nekem fájjon. Nem fáj. Üzenem... Tovább olvasom »
Mészáros László: Remény
félig-ásott gödör színültig fénnyel a boldogság végső pillanata hallhatatlanul rövid, a legelső talán csak kísértés - nem emlékszem minden, ... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Cseresznyevirág
Rajtad cseresznyeág, hópehely ezer virág. Ágak sátra összezárul, szépségedtől szívem ámul. Szellőtől fejem felett lengén, lágyan lebeg. Szi... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Az idő illata
Zölden és sárgán nyílik kicsi virágom árván. Kelyhére pillangó száll, nyomában úszkáló ökörnyál. Lengő laboda lassan két karomra hasal. Idő ... Tovább olvasom »
Mátay Melinda Mária: Léleklakat
Kezed árnyéka közös kilincsen, volt hozzá kulcs is, de most már nincsen. Te kívül, én bent – halkabb a hangod. Titokzugomban szeret az arcod... Tovább olvasom »
Mészáros László: magunkra ismerek
ismerem ezt a tájat, méregzöld nyelvekkel lihegő rét, szomja megnevezhetetlen egyetlen távoli karccá zsugorodott csillagrendszerek taga... Tovább olvasom »
Mészáros László: Bohóckönnyek
Krizantém-arcú, mélykék tó virít, szélcsend vasalja ezüst ráncait. Nádvégre tűzött lepkeszárny virraszt, csönded visszhangja újra felriaszt.... Tovább olvasom »
Mátay Melinda Mária: Sirató, nyolcvanas évek
Aztán csendesen, lassan, titokban, mint hó után a föld, felébredünk. (a téboly a halál... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Error
Mi az error meséld el nekem: error a hiba, mi életem megbicsaklott sora. Hittem a hiteltelent, vesztettem szerelmet - szenvedélyt, ezt do... Tovább olvasom »
Mátay Melinda Mária: E-mail érdeklődés
Sziasztok! Akartok esetleg csoporttalálkozót? Olyan rég dumáltunk! Utálhatnánk egymást. :) Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Tévhit
Őriztem szépnek hitt emlékedet: időnként leporoltam, simogattam. Azt mondtad sose kellett volna... Egy mozdulat, és söpörtem mindent: kuka... Tovább olvasom »
Ruder Jana: Ciklámen
Tegnap az óvodában, egy kisgyerek átadott nekem egy csokor hóvirágot. Azt mesélte, hogy a testvérével szedték…. Suttogva köszöntem meg, ma... Tovább olvasom »
Balogh Géza: Natali Klepcova: Én ezüstöket kértem… (Я просила серебра...) (műfordítás)
Én ezüstöket kértem. A nyár zöldeket hozott. Én ezüstöket kértem. Az ősz aranyat adott. Én ezüstöket kértem. Te tél platinát adtál. A tavasz... Tovább olvasom »
Mészáros László: Madárka
Rügyek és szirmok nélkül, üresen zihál, amennyire csak üresnek érezhető egy faág, mintha béna lábait verné egy világszép leány. Lásd, zuhog ... Tovább olvasom »
Mészáros László: Nem így akartam
1. Ne szólíts, Apám, többé gyereknek, öldöklő szívű felhők temetnek! Kifosztott akol, állok a napon, tűző árnyékom véremmel marom. Égnek az ... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Rózsaszín szőttes
tapogatózó tegnapi áporodott álmod rózsaszín szőttes kútból csurranó friss víz hűvöse érzékeid ébreszti varázsos világban valóságod vár ... Tovább olvasom »
Mátay Melinda Mária: Sziromparázs
Vagyok a szirmon felejtett parázs, Sorsom virága lázas lázadás. A Hajnal előtt ki halkan kinyílt, a sötétlő föld, a vérrel telt sík. Ki szív... Tovább olvasom »
Mátay Melinda Mária: Britt G. Hallqvist : Az a fiú ott (műfordítás)
Az a fiú ott, jól van. Odakint lehet, ameddig csak akar, és akkor megy aludni, amikor kedve van. Akkor eszik, amikor szeretne és úgy, ahogy ... Tovább olvasom »
Balogh Géza: Nyina Makszimova: Kővirág (Каменный цветок) (műfordítás)
A türelem gallyán sorvad a részvét. Nincs már virágot tápláló oldat. Nem leled bennem éltető vér cseppjét: Lelkem vesztének oka a bánat. A n... Tovább olvasom »
Mészáros László: Odaveszett
Egyetlen kövem tóba dobtam. Mindenünk oda! Ki segít hát a víz pillanatnyi kráterébe visszahelyezni a csobbanást? Tovább olvasom »
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)