Tóth Sarolta: Vihar














Dühöngve dúl a déli szél,
Ágakat tördel, tetőket tép.
Kaszája arat, haragja harap.
Pengéje éle vonalakat vág az égre.
Zuhog a zápor, felhők vére.
Tócsák gyűlnek minden mélyedésbe.
Sűrű buborék pislog rajtuk,
Pukkannak, de nincsen hangjuk.
Sóhajt a szomjazó talaj,
Repedt rögeit gyógyítja olaj.
Vadul vágtat a vihar,
Rongyos fekete felhőket zavar.
Fénykéve árad az égből,
A visszatérő hőségből


Tóth Sarolta


0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése