Miért félnél? Minden könnyben van öröm,
minden mosolyban van némi sóhaj.
Keringesz a naparcú fénykörökön,
sebeidet meg behintik sóval.
Önpusztító sors ez, torzzá formálod
a kecsest, a szépet rútnak fested,
s a gazokat mind Istenként imádod.
Gyűlölöd magad, hogy szerethessed.
Hazug, kifordított lett ez a világ.
Miért félnél? Megvakít az, aki lát,
nyelvedet vágja ki. Mondd, kell több ennél?
Kishitűség, rontótüzek, kényszerek,
azt is megtagadod, aki még szeret.
Embertelenül, mintha ember lennél.
Az élet árnyoldaláról énekelsz, de mesterien.
VálaszTörlésSzeretettel gratulálok: Mila
Ismét bravúros a versed.
VálaszTörlésGratulálok.
gyuri