Markovity Radmila: Csak álmodj, elesett



Milyen korban élek én?
Üresen kong kiáltásom.
Elherdálták munkám bérét
vérrel pecsételt eskütéttel
a lét szétzúzott tetemén.

Milyen korban élek én?
Itt haldoklik az igazság,
győzelmi táncát járja
a NINCS.

Se neked, se nekem,
csak annak van, aki tudja,
semmit sem ér az Ember,
árral úszik a bűz és szemét.
A pohárban lesz-e tiszta víz?

Milyen korban élek én?
Üresen kong kiáltásom.
Valahol, ha meghallják jajszavam,
megteremtenek-e egy szebb világot?


6 megjegyzés :

  1. Nincs annál rosszabb, mint amikor elveszik az embertől a jóba vetett hitét. Versed éppen erről, a kilátástalanságról szól, kérdezel, kedves Mila, s mintha e kérdésekből érződnék némi remény...

    VálaszTörlés
  2. Igen, kérdéseidben én is ott érzem a reményt (is), kedves Mila.

    VálaszTörlés
  3. Kedves Francis!

    Egy kis remény talán még van. Már nem nekem kell, hanem az enyémeknek kellene szbb világ.
    Köszönöm a véleményed: Mila

    VálaszTörlés
  4. Kedves Tibor! Bár reményem teljesülne nem csak az én gyerekeim és unokáim miatt, hanem az összes fiatal generáció érdekében.
    Szeretettel és köszönettel: Mila

    VálaszTörlés
  5. Egy szebb világot!
    Így hangzik a segélykiltás - hátha meghallja az, akit illet!

    VálaszTörlés
  6. Köszönöm szépen kedves Szabolcs.
    Gondolom, és hiszem, sokan szeretnénk szebb világot, de a hatalom mások kezében van.
    Szeretettel és köszönettel: Mila

    VálaszTörlés