Könnyed léptekkel a túlsó partra indulni,
álmatlan álmokat örökre hátra hagyni,
két világ közötti őslétben megtanulni,
ismeretlenben hinni, és bátran haladni.
Vidám napfényben tükröző tiszta víz felett
kételyek között szállhat a lélek-képzelet,
szeretne negyedik csillag lenni az égen,
hol három ragyogott augusztusi éjben.
nyaldosó átlátszó vizű hullám, tégy csodát
adj erőt elérni a folyó túlsó partját
kavicsot rejtegető folyómeder szélét,
nyugalom ölelje a haladás szépségét.
Túlsó parton vár-e aki megfogja kezed?
Megtanulsz-e járni-kelni biztos léptekkel?
Lesz-e belőled bizonytalan lélek-gyermek?
Hallgatod ahogy szeretetről csivitelve
énekes madarak vig dallal üdvözölnek,
csillaghinta libben, repülhetsz a kék létben,
nincsen fehér, fekete sárga szín az égben
együtt dúdolnak altatót álmos gyereknek.
A túlsó partra átkelés hálás témája a poétáknak. Kell-e ehhez bátorság? Ki és mi fogad? Ahogyan szépen zárod, kedves Mila: a túlparton dalos üdvözlet vár... :)
VálaszTörlésBiztosan lesz, aki vár, kedves Mila, sőt, meg is vár — sietségre semmi ok.
VálaszTörlésKedves Francis!
VálaszTörlésKöszönöm a velem reménykedő szavaidat.
Szeretettel: Mila
Kedves Tibor, ami engem illet, nem sietnék, csak nem rajtam múlik.
VálaszTörlésTudod te, mennyi a 76 év, és rögtözt 77 leszek. :) :)