Tóth Sarolta: Gyertyafények



A gyertyák nekünk, értünk égnek.
Viasztestükben láng a lélek.
Lángjuk lobog lenge légben,
Viasztest olvad forró fényben.
Míg élünk, kísérnek minket,
Beragyogják ünnepeinket.
Halálunk óráján megsiratnak,
Viaszkönnyeket hullatnak.
Amikor csonkig égett a gyertyánk,
Többé már nem látjuk egymást.
Lobban a láng, kialszik,
Kanóca még füstöl egy kicsit,
Illattal búcsúzik, emlékezik.


2 megjegyzés :

  1. A gyertyák égése-elégése jól szimbolizálja az ember életének múlását. Szép, ahogyan zárul versed: az illatos búcsúval; nem tudok nem arra gondolni, hogy többnyire a szép emlékeket hagyjuk magunk után. Erre gondolunk, mint eltávozók, s erre a minket búcsúztatók is...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Valóban, a gyertyák szimbolizálják az ember múlandó életét, lobogását.
      Fénye a szép emlékeket idézi.
      Számomra egyértelműen a gyászt idézik.
      köszönöm üzenetedet.

      Törlés
:) :)) ;(( :-) =)) ;( ;-( :d :-d @-) :p :o :>) (o) [-( :-? (p) :-s (m) 8-) :-t :-b b-( :-# =p~ $-) (b) (f) x-) (k) (h) (c) cheer
Click to see the code!
To insert emoticon you must added at least one space before the code.