Tóth Sarolta: Várok rád



Hajó hintázik
hullámzó habokon,
végtelen nyugalom
szélcsendes napokon.
Némán nézem
az ablakon át
néptelen utcák sorát.

Várok rád...
Vágtató paripák hátán
nyargalok hozzád,
szívemben dobog a várakozás
talán az utolsó találkozás.
Hajón, vagy vonaton,
repülő lovakon,
végtelen utamon
eljutok hozzád.

Álom, vagy valóság?
Élet, vagy képzelet?
Emlék és kényszeres  vágyakozás,
hiszem, hogy te vagy
a végállomás.


2 megjegyzés :

  1. Vágyás, várakozás, a találkozás reménye. Mintha az egész élet erre irányulna -- elkerülendő a magányosságot. A türelem segíthet, még ha a várt társ "packázni" látszik is a szívünkkel... (b)

    VálaszTörlés
  2. Türelemjáték az egész élet, folyton várnunk kell, néha sokat, máskor kevesebbet.
    Boldogok a türelmes emberek, de a mai rohanó világ ellopja a türelmünket.
    Mondják: " a türelem rózsát terem" - de a rózsa gyorsan hervad és tövisei is vannak.

    VálaszTörlés