Tóth Sarolta: Várok rád
Hajó hintázik
hullámzó habokon,
végtelen nyugalom
szélcsendes napokon.
Némán nézem
az ablakon át
néptelen utcák sorát.
Várok rád...
Vágtató paripák hátán
nyargalok hozzád,
szívemben dobog a várakozás
talán az utolsó találkozás.
Hajón, vagy vonaton,
repülő lovakon,
végtelen utamon
eljutok hozzád.
Álom, vagy valóság?
Élet, vagy képzelet?
Emlék és kényszeres vágyakozás,
hiszem, hogy te vagy
a végállomás.
Vágyás, várakozás, a találkozás reménye. Mintha az egész élet erre irányulna -- elkerülendő a magányosságot. A türelem segíthet, még ha a várt társ "packázni" látszik is a szívünkkel... (b)
VálaszTörlésTürelemjáték az egész élet, folyton várnunk kell, néha sokat, máskor kevesebbet.
VálaszTörlésBoldogok a türelmes emberek, de a mai rohanó világ ellopja a türelmünket.
Mondják: " a türelem rózsát terem" - de a rózsa gyorsan hervad és tövisei is vannak.