Mily’ néma
tud lenni a bánat…
Egy vékonyka fonál
kifeszítve a levegőben
két találkozás között.
Egyensúlyoz rajta
minden pillanat.
A szavak
torkomra fagynak,
amikor itt marad
a csönd
Hevesi Éva: A csönd...utánad
Related Post
Mátay Melinda Mária: Még egy tanácsAz élethalált okoz!Jaj, szokjon le róla most!
Balogh Géza: Alekszej Jermilov: A varjú (Ворона) (műfordítás)Szárnyait hátán összezárja,S imbolygón ballag a vén varjú.Teszi is ezt oly fontoskodva,Bár gyakran 
Mátay Melinda Mária: Elbocsátó cetli-üzenetAz A.E. kötetbőlegy cetli kandikál:’86, karácsony,Ó, de mily messze már!Habozok: tartsam még?Tegyem
Riba Ildikó: Remeteszomorú remeteélete reménytelenelvét mindentamit csak lehetfa odvában töltizord szavú teletmeleg el
Hevesi Éva: A gulyáslevesGyermekkoromat szülőhelyemen, a girbegörbe utcás kicsiny alföldi faluban, K.-n töltöttem el. Gyerme
Radnai István:jelek és suttogásokcsöndjével éleszt a hajnalkeresem a mutatókat az órána számlaphoz lapul az időhideg rázza hajnalt f
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
Csodaszép ez a villanás, ez a létösszegzés néhány szóban.
VálaszTörlés