Még nyílnak a völgyben a slammer virágok,
egy zöldellő drogos épp tovaszaladt -
Esőtől áztatott kaputokban állok,
szívom a cigim az eresz alatt.
Még betérek előbb egy Pizza Kingbe,
amint én be, úgy ők mind futva, kisiet:
akcióhősnek érzem magam!
Zsebeim csőre töltöm a zsűrinek!
A Kaziban nagy a nyomás, a pezsgés,
keskeny hengerbe görbül a tér.
Hangszóróból, ha bődül a rezgés
eldől ma ki hova, meddig ér.
Meddig ér? Hm. Valóban?
Nemcsak az ego tánca ez
egy trójai trükkös falóban
mi egymásba húz, kötelez?
Talán igen. Vagy mégse.
Lelkünk fodrozó zugaiban
lényünk közös, lényegi rése
tudat alatt, takarva van.
Lehet-e verseny az érzés?
A másiknál jobb tapasztalat?
Mívesebb-e a jól feltett kérdés
a szójátéktenger örve alatt?
A közös akol jól melegít
míg egymásra tartjuk a hátunk.
De ha beleszarunk, az büdösít,
s orrbefogva oda a kreativitásunk!
Péniszbércek ormán ha csattan
a kurva anyádra a vad nevetés:
biológiai nemem e ponton
némi identitáskrízist igéz!
Tengerén a genitáliáknak,
habosodnak a ráfordult nyelvi anomáliák.
Csak ülök búsan, némán, s hasztalan,
jaj, szegény magam, a fasztalan!
E csodás szerkezet híján
miből gyúrjak most poénhegyet?
Mely nyelv merne versenyezni véled!
Ehelyt esélyegyenlőtlenségre tippelek!
Mert bár ami fent, az a lent is
s ami kint, az van odabent is,
de mégiscsak más a kellék, ami látszik,
s így a mikrofon is másképp játszik.
Lehet, a demokrácia-feeling is hibádzik:
ki tudja kinek melyiktől megy fel a láza?
A kongói? A svéd? Vagy Amerika új ruhája
illik-e épp szebben egy kifosztott országra?
Még folytatnám, de a szabály az szabály!
A 3 perc 15 itt se volt, meg se áll!
S bár vége nincs, most befejezem.
Köszönöm, hogy ott voltatok, velem!
Related Post
László Mészáros: Káprázat Tekintetem kisiklik válladon.Már nem hallgathatom ela torlaszok félbetört ragyogását.Pillantások ke
Mátay Melinda Mária: Mérvadókompetens Sok mindenbe beleér a kezem… Mondhatni benne van. Ühüm – A
Mátay Melinda Mária : Álmomban hétszínkékHétszínkék csodaszőrű kuvasztsimogattam.Az övé volt.Előttem járt.Megmutatta asoha nem lát
Mátay Melinda Mária: Elbocsátó cetli-üzenetAz A.E. kötetbőlegy cetli kandikál:’86, karácsony,Ó, de mily messze már!Habozok: tartsam még?Tegyem
Mátay Melinda Mária: Ülök a tavaszbanÜlök atavaszban.Szelíd nyárfapihékszállnaka magasban,árad a pompa,madártrillahallik,s az egyszerűfű
Mátay Melinda Mária: Nevetek – sírok, avagy ne-ve-tek sír-okIdőnkéntaz orrom alattmég mindig hallokegy elmorzsoltkis sikolyt,egymagamba gyűrtkeserűhangulat ízé
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése
Click to see the code!
To insert emoticon you must added at least one space before the code.