sejtelmesen sziporkázó
téli tulipán
boldog napot hoztál
kényes piros-sárgán
fejed bólint alázattal
karcsún hajló száron
fanyar illatod leng
puha szirmod bársony
csodálkozva elém tárod
ám szépséged magány
hiába vársz még párt
életünk olykor talány
Riba Ildikó: Semmiszemtelen kalászmagasan tartja fejétsemmit érő lét
Mátay Melinda Mária: Az őrület utánAz őrület utáncsodás a csend.A tékozlás múltána mérték miegyensúlyt teremt. 
Mátay Melinda Mária: Vannak napok ….Vannak napok,amikor……már nem számít,hogy féltünk.Vannak napok, amikor….Te jössz.
Riba Ildikó: Köszönöm, jól csend van némaságutca zaja szűrődikablakon átnem szól hisz nincssenki semhiába kérdezlekárnyad nem 
Radnai István: Időfolyamforró öllel fogadott a nyáraugusztus unja a szerelmetmire véget ér számtalan fellegszáll esőtől ázo
Riba Ildikó: Kereszt Keresztet cipel.Teste roskad alatta.Ördög is figyel.
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése