anyátlan sárga évszak
mint a fű már késő ősszel
temetők domborultak
durva hantok minden őssel
mit gyomrukba a halál
emészteni már elrejtett
a csontjára nem talál
az utód akit évezred
szorítana agyagba
s új háborúkra kivetve
árnyéka nyomot hagyva
fakul lépcsőfokra teste
a kortárs kinek sírja
a párafelhőt írja
Related Post
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése