Ha színvak vagy, fehérnek látod a kéket, nem látod a különbséget. Ha süket vagy, csak saját hangodat hallod, önmagaddal társaloghatsz. Ha bu... Tovább olvasom »
Ha színvak vagy, fehérnek látod a kéket, nem látod a különbséget. Ha süket vagy, csak saját hangodat hallod, önmagaddal társaloghatsz. Ha bu... Tovább olvasom »
A végzet vagyok, gyarló lény, hozzád beköszöntök. Mit hozol elém, mindent fogadok. Mit vesztettél, az is enyém. A kép a netről Tovább olvasom »
- Na, né, hogy táncolsz! – szólott az asszony. Az első látogatást az unokatestvérénél ejtették meg. Együtt addig még sehol sem mutatkoztak... Tovább olvasom »
Halódik a világ. Anyám nem jön, apám sem siet már. Elfogynak az éltetők - alig van, ki gondol rám. Elmentetek, édes szülők... A kép Zdzislaw... Tovább olvasom »
Megszülettem, ember lettem, megfogantam szerelemben. Nem szeretem ezt az élő alakomat, vettek volna egy rajzlapot lefirkálni egy figurát, ki... Tovább olvasom »
Egyszer volt, máskor nem, talán csak képzeltem. Szárnyam volt, repültem, felhők között, fán ültem. Szédültem, leestem, amikor felkeltem, kec... Tovább olvasom »
Bár vállalatunknak soha nem volt alkalmazottja, jó néhányszor járt a gyárban. Mint automatizálási rendszertechnikus, cégünk első (fél)automa... Tovább olvasom »
Milyen az élet? „Szép! - harsogtam –, érted, veled.” Ilyennek mondtam, de hát lódítás ez. Szépnek hadováltam. ... Tovább olvasom »
Ha hallod léptemet hátad mögött, ne fordulj hátra, nem én jövök. Ha látod arcomat csukott szemmel, ébredj fel álmodból, én mentem el. Ha hiá... Tovább olvasom »
A gyermekek puszit kapnak, ifjú szerelmesek csókokat váltanak, az öregek puszit adnak unokájuknak, ha erre még engedélyt kapnak. Az ajkak ér... Tovább olvasom »
Örök kínlódás, egymás finom kínzása. Tartós perpatvar, rémek, pusztuló vágyak. Jobb már nem is lesz, mint ez a mosolyszünet. Kép a netről Tovább olvasom »
Mottó: "Emlékezz arra, hogy a boldogság nem attól függ, hogy ki vagy, vagy mi van neked; egyedül attól függ, hogy mit gondolsz." ... Tovább olvasom »
a Tavasz tarkasága ezernyi színes virága, fűszeres illatok, trillázó madarak dala szerelmes szívek szava. a Nyár színe nap-sárga, érett kalá... Tovább olvasom »
A bolondok nem buták, a sok szabályt utálják, kaotikus gondolatok, érzelmeik zavarosak, szerepeik ösztönből fakadnak. lehet király vagy hadv... Tovább olvasom »
„Normális az életed.” Mi az, hogy normális? - kérdezi a kisember. „Élünk, ahogy lehet: normális, mert nem érted, jól nem is értheted.” A kép... Tovább olvasom »
Ha véletlen találkoznék veled nem tudom,mit mondhatnék neked. Csak állnék, és nézném a két szemed, és nem tudom mit mondhatnék neked. Ha v... Tovább olvasom »
Inspirálsz versre, másra, karjaimba szorítlak. Elhagyhatsz is, vágyom rád, szeretlek, mint senki mást. Szakadatlan bennem égsz, fojtogat a... Tovább olvasom »
Akinek meg kell halnia, jobb, ha nem menekül, megszűnnek kínjai, ha föld alá kerül. Amikor utolsót üt az órád, békével hunyd be a szemed, mi... Tovább olvasom »
Csupasz faágon csüggedt madarak, hideg szél borzolja tollukat.. Fák alatt színes avar, benne sok bogár , szeméthegyek, eldobálták kukában tu... Tovább olvasom »
„Flekk van a szemed alatt.” „Megvédtem magam.” Most megvédte önmagát, kiállt vélt igazáért. De mit gondolhat: lesz majd, ki érte kiáll? ... Tovább olvasom »
Számtalan út vezet a lecsúszáshoz, bukáshoz. Csakúgy, mint fő célod, az üdvözülni tudáshoz. Költőink tudhatják: ha rútul élsz, sosem voltál.... Tovább olvasom »
Megláttalak, magamban lerajzoltalak. Ábrám – csupán körvonalad. Ismerni akarlak, töltsd ki az üres körlapot, mutasd meg magad! Nézz a szeme... Tovább olvasom »
A szerelem emberi kapcsolat, boldoggá tehet párokat. Sok öröm, de még több bánat, széles folyam, apad, árad. Érzékszerveink függvénye vágyai... Tovább olvasom »
Trabi áll, nem először, a kitüntetett helyen. Kitüntetett hely? Hülyéskedem? Nem. Csak eszembe jut a menedzser-sztár nagysikerű könyve. Bizo... Tovább olvasom »
Sietek, kockaházak felől; no de, miért e sietség? Valamiért, vagy valaki elől? Lehet az bolond szenvedély? Vajon mire nem jut idő?... Amihez... Tovább olvasom »
Az élet különös varázslat, végtelen változat, keletkezés és pusztulás, örökös körforgás. Természetes szépség: táj és élőlények, szubjektív í... Tovább olvasom »
A méh nem szerelmes a virágba, a tehén sem a bikába. A párzás állati ösztön, fajfenntartás rögtön. Szerelmes csak ember lehet, testi vágyhoz... Tovább olvasom »
Csend lesz, halkulunk. Békét hozott a lét? Csend van - némaság. Talán csak itt bennem? Csend van: végtelen. Lehet, hogy meghaltam? A kép cím... Tovább olvasom »
Megriasztó, durva hang. A falakról riogat. Lejárat – így zaklat ez. Tovább olvasom »
A fák lombja összehajol, suttognak a levelek. Szél hárfáján halál dalol, siratja az életet. Gyűjtöttem sok ismeretet, memóriám mégis üres. M... Tovább olvasom »
Fogadom, ami jót kapok, adom, amit adhatok. Megélek-e belőle? Erre biz nem gondolok: máris boldogabb vagyok. A kép: Eksztázisban; magángyűjt... Tovább olvasom »
Ugrásra készen álltam a híd közepén, hullámok táncoltak alant a folyó vizén. Csacsogva, csábítva hívtak a habok, szédültem, készültem, magam... Tovább olvasom »
Virágos rét voltam egykor, színpompás, daloló élet, termékeny lehetőségek, sikeres jövő-ígéret. Kegyetlen eke mélyen fölszakított, kiforgatt... Tovább olvasom »
Szeress annak, aki vagyok, és aki még lehetek. Kedvelj megint egy kicsit, amennyire tőled telik. Viselj el, s már örülök; lejjebb adtam – al... Tovább olvasom »
A baj ritkán jár egyedül. S elvétve kopogtat: ha már jön, csőstül tör az emberre... J. úrhoz sem köszöngetve állított be a kórság. Leverte ... Tovább olvasom »
Hosszú út vezet hazáig, születésünktől halálig. Sírva jövünk a világra, tehetetlenül és fázva. Tanulunk beszélni, járni, értelmes emberré vá... Tovább olvasom »
Miért van az, hogy éle van a kőnek, miért van az, hogy visszanézni fáj, miért van, hogy gyakran összekoccan két egymás felé nyújtózó faág? P... Tovább olvasom »
Mottó: Embernek lenni annyit tesz, mint úton lenni. (Déry Tibor) Vandálbarát Tör-zúz a pasas, felhasítja az ülés kérpitját. Megrándul Ková... Tovább olvasom »
Humorom nem káröröm. Ha gondban vagyok, könnyít elviselnem. Ma kétszer is nevettem! Holnap is lesz mókás kedvem? A kép Balassa Katalin munká... Tovább olvasom »
Ma elmentem az egyetem előtt és arra gondoltam, milyen lenne most az életem, ha az idegen nyelv szakon maradnék és nem lépnék a színészi pál... Tovább olvasom »
Mennyi a vételi ára? Nem túl drága? Azt mondják, végtelen, fel sem fogja az értelem. Sok isten birtokolja, bérbe adta, égitestek ragyognak r... Tovább olvasom »
Keringünk magunk körül, saját sorsunk érdekel. Kinek a létére figyelnénk? ... Tovább olvasom »
Miért nézünk hosszan vissza, mikor búcsúzunk? Talán érezzük, hogy többé nem találkozunk. Miért feledjük el gyorsan, amit álmodtunk? talán tu... Tovább olvasom »
Erdőkerülő? Az erdőben rejtőzködő dögöt evő Benő. Nem önhibájából lett ő munkakerülő. Száraz ágakat gyűjt, nyársat farag, máglyát rak, azon ... Tovább olvasom »
Féltékenyek a sikerekre. Irigykednek méltató szókra. A világ nevet: ez visz előre. A kép címe: Kakasviadal; Bráda Tibor munkája. Tovább olvasom »
Halkan hull a sötét, mélyül, telik az éj, de Te ne félj! Sötétben tündöklőbb a fény. Suhanó felhőket kerget a szél. Elringat a néma, ezüst é... Tovább olvasom »
Ártalmas hiedelmek, furcsa előítéletek, szemforgató jelszavak. Mindez miért? Védeni a hatalmat, megőrizni a tekintélyt. A kép Lak Róbert al... Tovább olvasom »
Napsugár áztatta tájban aranylón ragyog a nádas, víz tükrén képe messze ring, langy szellőben lágyan int. Bokrok tövén árva fészek, szél ... Tovább olvasom »
Nincs most más kívülünk, egymást üdvözítjük. Hurrá!, ez a jelszó, kezdődhet az új év. Lehet, nemcsak új jő? Boldog és szép lesz jövőnk! A k... Tovább olvasom »
Holdtöltekor a Hold feje kerek sajt, felhő sapkát hord, rajta bojt. Két szeme helyén sötét folt. Huncut mosollyal tekint a földre, Ő most ... Tovább olvasom »