Úgy bújok, behunyom szemem. Fülem hallja a tombolást. Kiáltanám: Elég legyen! Kint zúgnak dühös trombiták. Nap mint nap újra kérdez... Tovább olvasom »
Herendi Judit: Vándor
Ködös szürke, néma alkonyatkor, Ha alszik a csend, s a kékbegy se szól, Poros utakon, hóban és sárban, Napsütötte bér... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Veszélyes élet
Mottó: A politikusi szakma hálás dolog. Ha sikeres vagy, egy csomó jutalomban van részed. Ha lejárattad magad, még mindig írhatsz kön... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Zsolozsma
bánatom selyemként betakar olykor kígyóként belém mar gyógyszerem volnál ha volnál de régóta nem gondolok rád a sok emléket elenged... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Lennék falevél
Lennék levél tavaszi ágon, virágillatra vágyom. Lágyan ringatna a szél, a fák életéről mesél. Apró magvakból kelnek, tápdús talajbó... Tovább olvasom »
Kolumbán Jenő: Elszámolás
Pánikos rettegés kora. Világod átgördül rajtad. Bújni előle nincs hova. Te biztosan ezt akartad? Nyugodt öregkort reméltél, mikor ... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Fénysugár
kirekesztett támolygó fénysugár kandikál korhadt-kopott kalyiba ablakán perdül kék doboz sima oldalán mélyén emléket perzsel és ti... Tovább olvasom »
Kapolyi György: Elementáris helyzetek
Ha kettéhasad az ég, lefolynak az égboltról a csillagok, ha elgőzöl a tenger, és felforrnak a hideg kövek, akkor menj a tóhoz, és mot... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Gyász
Kék földből sarjadt virág, gyászos fekete rózsa, földre hajolnak a fák. Sötét a bánatom, fehér a gyász-gyertya, mérget lehel a rózs... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Vélemény
Megszállnak démonok? Ők is az ihleted? Na, ne! De igen! Ha soraim nem fűti ördögi tűz, izgalmas m... Tovább olvasom »
Bige Szabolcs: Utazások az articsóka körül
Ezt is úgy kezdjük, mint a legtöbb szenzációt, „már a régi rómaiak is…”, De most igazán, már az ókorban is ismerték, és az okos római... Tovább olvasom »
Markovity Radmila: Pillanatfelvétel
Jobb kezében friss vízzel telt korsót tart, bal kezében a kosárka, benne elemózsia, lassan haladó feleség tudja jól, szorgos férje n... Tovább olvasom »
Kolumbán Jenő: Vigasz
Láttam a tengert. Talán kék volt. Hullámzása hányingert keltő. Fölötte lógott piszkos égbolt csillagot fedett szürke felhő. A fák c... Tovább olvasom »
Szöllősi Irma: Töretlen emlék
Hány megálmodott tervünk hullt a porba, nehéz kőtömbnek faragatlan lett a sorsa, formájuk a múltban elmerül gazok között tehetetlen... Tovább olvasom »
Kapolyi György: Beszélgessünk
Lépten, nyomon találkozom emberekkel, akik nehezen, és fájva hurcolják magukkal belső magányukat, a beléjük rekedt kérdéseikre sosem ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Vonzerő
Különb, mint más, övéi öröme. Délcegen járkál, fenn aura glória. Hívsága diktál, legyűr a kondija. ... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Jégcsepp
rojtos felhőben cseppen csillogó vízcsepp lehullva jégszem Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Testünk labirintusa
Testünk labirintusában nagy üregek vannak, ezekben az üregekben fontos szervek laknak. Életünkért munkálkodnak, táplálkoznak, tiszt... Tovább olvasom »
Farda József:Színek
Maszatka. Visszaemlékezett, hogy így hívta az édesanyja kislány korában. A becenév teljesen jogos volt, hiszen állandóan csatakosan, ... Tovább olvasom »
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)