8 megjegyzés :

  1. Bánat valaki miatt, néha szúró-maró érzéssel, hogy így történt, majd a szinte tárgyszerű elkönyvelése annak, ami aztán következett... Versed a megváltozott életből sem teljesen közömbös visszatekintés; ahogy mondani szokás: "átjön", kedves Ildi...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, Gábor ! Annak az életnek maradt két élő "eredménye" :)

      Törlés
  2. Nálam van egy kis képzavar: Ha régóta nem gondol rá, akkor miért ír róla verset? Nem ellentmondás ez egy kicsit? A másik: Ha a nevét zsolozsmázzák, akkor valami nagy szent lehetett ez a kedves, akkor meg hogy lehet, hogy elhagyta, és nincs hely az új életben?
    Bocsánat a kötekedésért, de valahogy nekem nem áll össze.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Erzsébet !
      Lehet, hogy nem áll össze, mint ahogy néha az élet sem áll össze. Attól akitől megválunk valami rossz miatt, igyekszünk nem gondolni rá, s egy új életben nem adunk helyet neki.
      Miért a zsolozsma? Nem szent, távolról sem, sosem volt az. Ha a katolikus pap temeti az elhunytat, akkor misét mond a sírnál, ebben az írásomban, a mise szó helyett használtam e szót. Amúgy pedig nem vagyok vallásos, netán, ha a két fogalom értelmezése nem pontosan fedi is egymást, talán bocsánatos bűn...
      Ha akarja érti, ha nem, nem.
      Üdv: Ildi

      Törlés
  3. Kedves Ildi.

    Igen, a múlt árnyaitól meg kell szabadulni, bár elfelejteni nem lehet, de az új kezdésre kell koncentrálni.
    Jó a versed, őszinte, és igaz.
    Sok minden lappang kimondatlanul a sorok között. Tetszett.
    gyuri

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönö, Gyuri ! Ha nem engedjük el, amit muszáj csak belebetegszik az ember. Vannak dolgok, amiket nehéz kimondani, de talán nem is tudjuk. :)

      Törlés
  4. Ildi! versed szelíden fájó vallomás,de erős lelkedről is tanúskodik
    szeretettel gondolok rád

    VálaszTörlés