Home » Riba Ildikó » Versek » Riba Ildikó: Fénysugár Riba Ildikó: Fénysugár kirekesztett támolygó fénysugár kandikál korhadt-kopott kalyiba ablakán perdül kék doboz sima oldalán mélyén emléket perzsel és titkokat talál felszabadít ígéretek alól narancssárgán letarol éjszaka átkarol Kép: Pintér András fotója Share: Facebook Twitter Google+ StumbleUpon Digg Delicious LinkedIn Reddit Technorati
A nappal és az éj megteszi a magáét: titkok lepleződnek le a világosban, szabaddá válik, kit kötöztek félelmek, kényszerű ígéretek; s az éjszaka puhaságában merülhet el, ki megnyugodott. Érdekes hangulatot éreztet versed, Ildi! :)
VálaszTörlésKöszönöm, Gábor ! Az éjszaka az alváson kívül, sok másra is alkalams, többek között elmélkedésre, ha éppen elkerül az álom. :)
TörlésKedves Ildi.
VálaszTörlésKülönös hangulatot áraszt a versed.
Tetszett.
gyuri
Köszönöm, örülök, hogy tetszett. :)
TörlésImádom az ilyen felhős képeket, megindítja az ember fantáziáját..............Tetszettek az asszociációk.
VálaszTörlésSzeretem az ilyen képeket, megindítja a képzeletet, Tetszettek az asszociációid, Ildikó
VálaszTörlésKöszönöm, Irma, örülök, hogy beindult a fantáziád is. :)
TörlésNagyon érdekes, sokat sejttető versed szívesen olvastam
VálaszTörlésKöszönöm, kedves Saci ! :)
Törlés