Felszállt az égre az éji varázspor, Elfútta könnyem a hajnali szél Körberagyognak a csillagok csendben, Jégtakaróban a nappali... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Ajánlás
Félsz? Éberré tesz. Szorongsz, aggódsz? Csak kóros ne legyen. Érzéseid riasztanak? Ha ellenállsz a végeken, megsegít a képz... Tovább olvasom »
Kapolyi György: In memoriam Edgar Allan Poe
Az egyszárnyú kovácsoltvas kapu az egyetlen bejárata a magas téglafallal körülvett, elvadult kertnek. A fal mentén húzódó, kissé tö... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A kíváncsi legyecske
Kíváncsi legyecske lába beleragadt a lekvárba. csábította finom illat, "gyere, kóstolóra hívlak" anyja óvta: ne menj, drág... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Tenger
zuhogó esőn bőröm sajogva ázik fenyegető félelmem őstengerként hullámzik fájdalom csobban szeretet mélyre merül lehelet... Tovább olvasom »
Kapolyi Noémi: Szerémia tornya
A városka szeme fénye a főtéren álló torony volt, amely hatalmas alapjaival, és hosszan támaszkodó pilléreivel robusztus méltósággal ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Életed alkonyán - anyák napjára
Életed alkonyán rád talál a magány. Fájnak a régi sérelmek, fájnak a kedves emlékek, mert nem tér vissza már a régi boldog nyár. K... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Hátha
Szétesőben, szétszórtan, téblábolsz még időben-térben. Összeszednek? Jobb, ha magad teszed. Hátha még teheted. ... Tovább olvasom »
Markovity Radmila: Talán 1
Szobámban didereg a meleg, a kulcslyukam is valamiért berekedt, a múlt kopogtat befagyott ablakomon, szobámba lépve, bő köpenyét tárt... Tovább olvasom »
Varga Árpád: Idegen
Aki előtt nem szívesen beszélsz a dolgaidról s magadról, ő valójában számodra egy idegen. Idegen, kivel kezdetben könnyebb baráti jó... Tovább olvasom »
Kapolyi György: A fenyők állva halnak
Már napok óta, csak értetlenül állt esténként az ágya mellett, nem értette, hogy már ötödik éjszaka azt álmodja, hogy görkorcsolyázik... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Miértek - felelet nélkül
Miért nevet, akinek sírni kell? Miért temetik, aki szólni mer? Miért hisszük a sok hazugságot? Miért hallgatjuk el az igazságot? Mi... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Okozat
Ismét megaláztak. Gyűlölöd a tanúkat, jobban, mint a tettest. Elmondanád, mint esett? A megértőd is ... Tovább olvasom »
Bige Szabolcs: Egy fekete, egy konyak (sosemvolt beszélgetés a Tulipánban) Szőcs Kálmán (1942 – 1973): „Megszokni könnyű, csak élni nehéz „
Ültünk a Tulipán cukrászdában, ki egy fekete, ki egy konyak társaságában, és mondtuk, és mondtuk a magunkét. Fejtegettük világmegvált... Tovább olvasom »
Varga Árpád: Egyedül a sötétben
Az ember a saját Képzeleteitől fél, Amikor megremeg a sötétben, Amikor várja, hogy valaki lép; Az a perc a saját varázsa, Saját fél... Tovább olvasom »
Kapolyi Noémi: Szabadság
A negyediken lévő kis garzonlakásába gyakorlatilag csak aludni járt haza Benedek. A rezsi, és a napi gondok a munkahelyén minden ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Galambposta
Volt egy postagalambom, kalandvágyó, ha mondom. Nyakában a levéltáska, vigyázott a tartalmára. A címzetthez eljuttatta, a választ m... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Jelzések és jelentések
Mottó : A megfigyelőképesség a boldogtalanság jutalma. (Etienne Rey) Megítélés – A szabad feleségválasztás kimondottan ir... Tovább olvasom »
Varga Árpád: Restanciák
Ébredjünk és álmodjunk! Ne higgyük, hogy mindig van valami restanciánk! Hitetik velünk a restanciát: a globális tempó hozta. Az emb... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Kiszolgáltatott
Vándorló időm már kopottan kuporog, pihen pillanat résén. Alattomosan szurokfeketén kísér, szédülök mélységében. Vé... Tovább olvasom »
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)