Akadályfutás, olimpia,
siker és mirtuszkoszorú,
tapsviharba fúlt nevetés
soha sem került elém.
Problémából akadt rengeteg,
birkóztunk, nyögtünk,
egy fenét, én izzadtam,
erőlködtem, vicsorogtam,
a végén vagy felül,
vagy alul maradtam.
Vitatkoztam önmagammal,
meggyőzött a jobbik felem,
máskor tartsam be a:
"többet ésszel, mint erővel".
Ha nekem nem lesz elég eszem,
hát a szomszédból kölcsön kérek.
Így futhatok, roboghatok,
árkot-bokrot átugorva
holt biztosan célom felé.
"futhatok, roboghatok,
VálaszTörlésárkot-bokrot átugorva"
Úgy legyen, kedves Mila!
Kedves Mila ! Jól írod, ilyen az életünk, rohanunk, küzdünk, céljaink után, reméljük meg is találjuk/találod ! :)
VálaszTörlésKöszönöm szépen, kedves Tibor a hozzászólásod, és a jókívánságot is.
VálaszTörlésDrága Ildikó!
VálaszTörlésÍgy igaz. Ha harcolunk, veszíthetünk, ha nem harcolunk, vesztettünk. Nem az én mondásom, valahol olvastam, és megjegyeztem, mert igaznak véltem. Szeretettel és köszönettel: Mila
Kedves, hangulatos versedet szívesen olvastam!
VálaszTörlésÜdv: Szabolcs