Sánta Zsolt: A lány...



A lány...


A lány csak ballag az úton.
Termete cövek, ajka szirmok
lázának kecses dallama,
messze van élte alkonya.

Megy lágyan és vele siet
megannyi felleg s döbbenet.
Megy az úton, s csuromvizesen
dallamát röpíti a szélben.

Ázott veréb vagy kis pacsirta?
Lassan zuhan a hallgatásba.
Míg ő virágát félve töri:
az ég az alkonyt lába elé
teszi.




                                                               2015. jan. 26.


                                                                Sánta Zsolt

0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése