Radmila Marković :Magyar szólások és közmondások

Míg jól éltem,
 királytól sem féltem.
Aztán dugába dőlt
 minden tervem.
Ha haladtam elvárták,
amennyit előre, kettőt hátra.
Szívem titkos reményét
ebek harmadjára vetették.
Lelkem nyugalmát,
 a sutba helyezték.
Gondolataim menete
a tragacson esett át.
Akaratom rázták,
mint Krisztus a vargát.
Egy életem, egy halálom.
jégre léptem, nem
 féltem az eleséstől, a haláltól.
Bajszos emberrel még ma is
a sarat kiállom.
No, de hagyjuk!
Sok beszédnek, sok az alja.
Inkább énekeljük:
Úgy szép a szegénység,
ha semmink sincs.